„Theaitétosz (dialógus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
74. sor:
===Kalicka a lélekben===
Platón szerint a tudás birtoklásának két fajtát különböztethetjük meg: mikor a tudás ugyan az egyén birtokában van, de nem áll konkrétan a rendelkezésére. A másik esetről akkor beszélhetünk amikor a tudás az egyén birtokában van, rendelkezésére áll és fel is használja. Ha a lelket úgy fogjuk fel mint egy kalitka, a benne levő tudást pedig a kalitkába zárt madarakra hasonlítjuk akkor előfordulhat, hogy az egyik ismeret helyett egy másikat ragadunk meg. Csakhogy értelmetlen azt állítani, hogy egy adott ismeret birtoklása felelős lenne azért, hogy hamis véleményt alkossunk a tárgyról. Ezen a problémán az sem segít ha nem-tudás madarakat is elhelyezünk a kalitkába, mivel ebben az esetben végtelen regresszushoz jutunk: tudásokra és nem-tudásokra vonatkozó ismeretekre lenne szükség.
===Negyedik aporia: az igaz vélemény és a tudás nem lehet azonos===
Miután a véleményalkotás és a ''doxa'' természetét Szókratész többször is megvizsgálta, arra következtetésre jutott, hogy van olyan igaz vélemény amely nem tudás. Példaként a bírósági gyakorlatot hozta fel, ahol a bíráknak általában nincs arra lehetőségük, hogy valódi tudásra tegyenek szert, és meg kell elégedniük az igaz vélekedéssel.
Szókratész, hogy bebizonyítsa, hogy az igaz vélemény nem azonos a tudással arra mutatott rá, hogy egy megtörtént esemény kapcsán ismerettel csak az rendelkezhet aki jelen volt a szóban forgó eseménynél: a szemtanú. Tehát az ismereteink előfeltétele a tapasztalás: a bírák esetében pedig nem beszélhetünk saját tapasztalásról, hiszen a bírák a tanúk elmondásaira támaszkodnak az ítélethozatalban. Mindez azt jelenti, hogy a bírák nem rendelkeznek igaz ismerettel, de rendelkezhetnek igaz véleménnyel.
A korábban leírt aporiákban Szókratész bebizonyította, hogy a a tudás nem lehet azonos az érzékeléssel és a tapasztalással. Ennek ellenére ebben az aporiában arról beszélt, hogy igaz ismerettel csak a szemtanú rendelkezhet, aki érzéki tapasztalat révén szerezte a tudását. Így választ ismét nem kapunk, azonban bizonyítást kapunk arról, hogy az eddigi elméletek egyike sem lehet helyes.
== Harmadik definíció – A tudás: kifejtett igaz ==
| |||