„Metamorfózis (kőzettan)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a képlinkek javítása, magyarítása |
a kozmetikai javítások |
||
5. sor:
==A nyomás (p) és hőmérséklet (T) – a metamorfózis határai==
A metamorf folyamatok jellemzésére használt két legfontosabb fizikai paraméter a '''nyomás''' ('''p''') és a '''hőmérséklet''' ('''T'''), azonban ezek mellett a metamorf kőzetképződésben a kémiailag aktív '''fluidumok''' (jelük: '''C''' vagy '''X'''; gőzök-gázok és oldatok) is jelentős szerepet játszhatnak.
A metamorf folyamatokban fellépő nyomás típusai:
15 ⟶ 14 sor:
*a [[Föld]] belső hője – hatása a felszíntől mért mélységgel arányos; a földkéregben tapasztalható hőmérsékletemelkedés mértéke a '''geotermikus gradienssel''' (egységnyi mélységnövekedésre eső hőmérsékletnövekedéssel) vagy a reciprok gradienssel (földi átlag 33 m/C°) jellemezhető, ami a Föld felszínén területenként változó, ugyanis elsősorban a nagytektonikai helyzet függvénye,
*'''kőzetolvadék''' vagy '''[[magma]]''' behatolásából származó hő,
*[[tektonika]]i folyamatok vagy [[meteorit
A legtöbb üledékes kőzetben a leülepedés után nem sokkal, a betemetődés előrehaladtával megkezdődnek a fázisátalakulások, mely folyamatot [[diagenezis]]nek nevezik. Azok a nyomás- és hőmérséklet viszonyok, melyek esetében már '''metamorfózisról''' beszélnek a kutatók, azaz a diagenetikus és metamorf átalakulások közti határvonal bizonytalan és vitatott.
44 ⟶ 42 sor:
#'''Hidrotermális metamorfózis'''
#*'''Óceánaljzati metamorfózis''' – Az [[óceáni kéreg]]ben, az [[óceáni hátságok]] környezetében lezajló hidrotermális metamorf folyamat. A fő hatótényező elsősorban a leszivárgó és felmelegedő tengervíz okozta '''metaszomatózis''', amihez a mélységgel fokozatosan együttjáró hőmérséklet és nyomásnövekedés járul. Elsősorban ultrabázisos és bázisos magmás kőzetek zeolit-, zöldpala- illetve maximálisan amfibolit fáciesű átalakulása zajlik. A kőzetek nem palásak, vagyis jellegében hasonló a kontinentális burial metamorfózishoz. További jellegzetessége, hogy a kőzetek erekkel sűrűn átjártak, ami a nagy mennyiségű, cirkuláló, felforrósodott tengervíznek köszönhető.
#*'''[[
#*'''Aktív geotermális területekhez kapcsolódó metamorfózis''' – A hidrotermális metamorfózis egyes '''kiemelkedő hőáramú területeken''' is hat, ahol a vulkáni-utóvulkáni tevékenységgel kapcsolódóan a '''fluidumok''' is nagy szerepet játszanak a '''nagy hőmérséklet (T)''' (és esetleg nyomás) mellett a kőzetek átalakításában. Ezek esetenként csak lokális folyamatok, de nagy területi elterjedésben kialakulhatnak, így globálisan inkább a regionális metamorfitok közé sorolhatjuk ezeket, mint a lokálisakhoz. Legismertebb területei: Új Zéland, Japán ([[szubdukció]]hoz kapcsolódik), Kalifornia (transzform [[vető]]höz kapcsolódik) és Izland ([[riftesedés]]hez kapcsolódik).
=== Lokális metamorfózis ===
#'''[[Kontakt metamorfózis]]''' – A magmabenyomulás következtében fellépő hőhatásra alakul ki a környező kőzetekben, illetve vastag lávafolyások alatt. A fő hatótényező tehát a magmából eredő '''nagy hő (T)''', de esetenként az anyagcserével járó '''metaszomatikus folyamatok''' is jelentősek lehetnek. A nyomás szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. Azt a zónát, amelyre a kontakt metamorfózis hatása kiterjed, kontakt udvarnak nevezzük. Ennek szélessége változó, általában néhány métertől néhány kilométerig terjed. A kontakt metamorfózis hatása ott a legnyilvánvalóbb, ahol a nagytömegű magmás test [[üledékes kőzetek
#'''Diszlokációs (dinamikus) metamorfózis''' – A metamorfózisnak ez a fajtája törések, vetők, nyírási övezetek vagy áttolódások környezetére korlátozódik. A viszonylag kis hőmérsékleten fellépő '''nagy mechanikai- és nyírási feszültségek (p<sub>stressz</sub>)''' a kőzet és a kőzetalkotó ásványok mechanikai széttöredezését, felaprózódását okozza. Az így kialakult '''kataklázitok''' ([[vetőbreccsa|vetőbreccsák]], [[vetőagyag
#'''Impakt (sokk) metamorfózis''' – Meteorit becsapódások következtében kialakuló metamorfózis. A kőzet és a kőzetalkotó ásványok átalakulását a hatalmas sebességgel becsapódó meteorit és az általa keltett "sokk hullámok" okozzák. A hatás rendkívül rövid ideig tart, gyakorlatilag néhány mikromásodperc és egy másodperc között lezajlik. Ezalatt a rövid idő alatt a hőmérséklet '''néhány ezer Celsius fokot''' is elérhet, a nyomás pedig akár a '''100 kbar (10 GPa)''' nagyságot is meghaladhatja. A sokk hullámok hatására a pl. homokkövekben előforduló kvarc erősen deformálódik sőt a SiO<sub>2</sub> más [[polimorfia|polimorf]] módosulattá, [[coesit]]tá és [[stisovit]]tá alakul. Még erőteljesebb sokk metamorfózis hatására a kvarcszemcsék megolvadhatnak és hirtelen lehűlve nagy sűrűségű és nagy törésmutatójú, SiO<sub>2</sub> összetételű üveggé dermedhetnek meg, amelynek neve '''lechatelierit'''. A hasonló hatásnak kitett, hirtelen megolvadt majd újrakristályosodott, vagy üvegesen megdermedt földpát neve '''maskelynit'''. Az impact metamorfózisnak elsősorban a Holdon illetve más, légkörrel nem rendelkező égitesteken van nagy jelentősége.
83 ⟶ 81 sor:
==A metamorf fok==
A '''metamorf kőzetek''' legújabb beosztása a fáciesmódszerrel ellentétben a hőmérsékleten alapul ('''Winkler''', 1974 és 1976). Az egyes határok megvonása a kísérleti metamorf kőzettan eredményeinek segítségével történt. Az egyes '''metamorf fokok''' határvonala bizonyos ásványok progresszív fejlődés szerinti első megjelenése, vagy bizonyos ásványegyüttesek – adott reakciók szerinti lezajlásával történő – megjelenése alapján húzhatók meg.
[[Kép:
Az egyes fokozatok legfontosabb '''kritikus ásványai-ásványegyüttesei''', folyamatai a következők:
#'''nagyon kisfokú metamorfitok:'''
97 ⟶ 95 sor:
#*[[forsterit]]+[[talk]] megjelenése
#*[[talk]]+[[dolomit]] képződése
#*Ca-tartalmú [[
#*[[biotit]]+alumoszilikát képződése
#*[[disztén|kianit]], [[szillimanit]] megjelenése
|