Wikipédia

„Vasfüggöny” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a rag jav
1. sor:
: ''Ez a cikk a hidegháború vasfüggönyéről szól. Az eltérő jelentéseket lásd a [[vasfüggöny (egyértelműsítés)]] lapon.''
 
[[Kép:EiserneVorhang.png|rightbélyegkép|thumbjobbra|200px|A kétpólusú [[Európa]]. Vörössel a [[keleti blokk]], kékkel a nyugati blokk. A csíkos rész az el-nem-kötelezett [[Jugoszlávia]] és a keleti blokkból kilépett [[Albánia]].]]
[[Kép:vasfüggöny.jpg|right|thumb|Bontják a vasfüggönyt az osztrák-magyar határon]]▼
 
A '''vasfüggöny''' [[Európa]] [[hidegháború]]s kettéosztottságának [[politika]]i [[metafora|metaforája]], egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a [[II. világháború]] során kiterjesztett [[szovjet]] érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati [[Országhatár|határai]] mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
8 ⟶ 7 sor:
A kifejezés [[Winston Churchill]] [[1946]]. [[március 5]]-i [[fulton]]i beszédében hangzott el először:
 
"A{{idézet 2|„A [[baltikum]]i [[Stettin]]től az [[Adria|Adriánál]] levő [[Trieszt]]ig '''vasfüggöny''' ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. [[Varsó]], [[Berlin]], [[Prága]], [[Bécs]], [[Budapest]], [[Belgrád]], [[Bukarest]] és [[Szófia]], mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet [[szovjet]] szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű [[moszkva]]i ellenőrzésnek is."</div>”▼
<div style="position:relative; border: 1px solid #a1a1a1; background-color:#f9f9f9; text-align: aligned; font-size:89%; margin:0.2em; padding:5px; float: right; clear:none; z-index:5;">
"From Stettin in the Baltic to Trieste in the Adriatic an '''iron curtain''' has descended across the Continent. Behind that line lie all the capitals of the ancient states of Central and Eastern Europe. Warsaw, Berlin, Prague, Vienna, Budapest, Belgrade, Bucharest and Sofia, all these famous cities and the populations around them lie in what I must call the Soviet sphere, and all are subject in one form or another, not only to Soviet influence but to a very high and, in some cases, increasing measure of control from Moscow."
----▼
▲"A [[baltikum]]i [[Stettin]]től az [[Adria|Adriánál]] levő [[Trieszt]]ig '''vasfüggöny''' ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. [[Varsó]], [[Berlin]], [[Prága]], [[Bécs]], [[Budapest]], [[Belgrád]], [[Bukarest]] és [[Szófia]], mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet [[szovjet]] szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű [[moszkva]]i ellenőrzésnek is."</div>
 
::.
 
: – Részlet [[Winston Churchill]] [[1946]]. [[március 5]]-i [[fulton]]i beszédéből}}
▲--<!--
== Háttér ==
=== Háború utáni helyzet Európában ===
28 ⟶ 24 sor:
(műszaki megoldások, objektumok)
 
-->
 
== A Vasfüggöny magyar szakaszának története ==
[[Kép:Mock&Horn.jpg|right|thumb|250px|[[Alois Mock]] osztrák és [[Horn Gyula]] magyar külügyminiszter közösen átvágja a vasfüggönyt jelképező drótkerítést az osztrák-magyar határon 1989 nyarán.]]▼
 
A 260 kilométer hosszúságú magyar-osztrák határon [[1949]]-től – az illegális határátlépések megakadályozására – különböző technikai rendszereket, drótkerítéseket és aknazárat hoztak létre. Ezeket évek múltán felszedték, [[1955]] őszétől megkezdték az aknamentesítést, az aknazár [[1956]] őszére gyakorlatilag megszűnt, majd a [[1956-os forradalom|forradalom]] leverése után, [[1957]] márciusában a [[Első Kádár-kormány|kormány]] határozatban rendelte el az újratelepítést. [[1965]]-től megszüntették az aknazárat, és helyette elektronikus jelzőrendszert (EJR) telepítettek.
 
A rendszer az 1980-as évek végére elavult, az esetek kétharmadában vadállatok vagy eső miatt riasztotta a határőröket. A felújítás százmilliós költséget jelentett volna, hiszen a rozsdamentes drótot – paradox módon – nyugatról kellett beszerezni. A határőrség ezért már 1987-ben javasolta a megszüntetését. Az [[MSZMP]] [[politikai bizottság]] [[1989]]. [[február 28]]-i ülésén elfogadta a EJR megszüntetését. A bontás [[május 2]]-án kezdődött meg és [[1989]]. [[június 27]]-én fejeződött be, amikor Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt átvágták az egyik utolsó szakaszt. Az elbontott szögesdrót-zár maradványai azonban még napjainkban is megtalálhatók a határ menti erdőkben.
<!--
▲[[Kép:Mock&Horn.jpg|right|thumb|250px|[[Alois Mock]] osztrák és [[Horn Gyula]] magyar külügyminiszter közösen átvágja a vasfüggönyt jelképező drótkerítést az osztrák-magyar határon 1989 nyarán.]]
 
== Hanyatlás és felszámolás ==
 
41 ⟶ 36 sor:
== A Vasfüggöny öröksége ==
 
-->
 
== Lásd még ==
▲[[Kép:vasfüggöny.jpg|rightbélyegkép|thumbjobbra|250px|Bontják a vasfüggönyt az osztrák-magyar határon]]
 
* [[Berlini fal]]
* [[Hidegháború]]
 
== Irodalom ==
* Andreas Schmidt-Schweizer: ''Die Öffnung der ungarischen Westgrenze für die DDR-Bürger im Sommer 1989. Vorgeschichte, Hintergründe und Schlußfolgerungen''. In: Südosteuropa-Mitteilungen 37 (1997) 1, S. 33-53.▼
 
▲Andreas Schmidt-Schweizer: Die Öffnung der ungarischen Westgrenze für die DDR-Bürger im Sommer 1989. Vorgeschichte, Hintergründe und Schlußfolgerungen. In: Südosteuropa-Mitteilungen 37 (1997) 1, S. 33-53.
 
 
== Külső hivatkozások ==
* [[Léka Gyula]]: [http://zrinyi.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/1999/ht-1999-34-17.html A műszaki zár- és erődrendszer (vasfüggöny), 1948–1989]
* [http://www.vasmegye.hu/cgi-bin/redaction/page.cgi?db=vasmegye&page=turizmus/latnivalo/muzi&param=136 Vasfüggöny Múzeum Felsőcsatáron]
* Részletes műszaki és történeti [http://miggyuri-2.freeweb.hu/vasfueggoeny.htm Részletes műszaki és történeti áttekintés] a magyar Vasfüggönyről]
* [http://members.chello.at/euromed/cruelfence/austro.htm "A„A kegyetlen kerítés"kerítés”: osztrák szemmel a magyar Vasfüggönyről, sok fotóval] <span style="color:grey;">(angol- és német nyelven)]</span>
* [http://www.fn.hu/belfold/20070517/vasfuggony_elhallgatott_bontasa_exkluziv/ A Vasfüggöny elhallgatott bontása]: a– A FigyelőNet cikke, videóval
* Érdekesség: [http://www.greatwardifferent.com/Great_War/Iron_Curtain/Iron_Curtain_01.htm azAz első "vasfüggöny"„vasfüggöny”] - nagy– feszültségűnagyfeszültségű elektromos kerítésrendszer az I. világháború idején a holland-belga határon, sok fotóval (angol){{en}}
 
 
 
 
 
{{hidegháború}}▼
{{csonk-dátum|csonk-tört|2005 júliusából}}
 
▲{{hidegháború}}
 
[[Kategória:Építmények]]
[[Kategória:Magyarország 20. századi történelme]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasfüggöny”