„Megporzás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''megporzás''', '''beporzás''' vagy idegen szóval '''pollináció''' a virágos vagy [[magvas növények]] ''(Spermatophyta)''
[[szaporodás]]ának az a mozzanata, melynek során a [[hímivarsejt]]eket tartalmazó [[virágpor]] ''(pollen)'' a [[nyitvatermők]] esetében közvetlenül a [[magkezdemény]]re ''(ovulum)'', a [[zárvatermők]] [[virág]]aiban pedig először a [[termő]] [[bibe]] részére kerül (ahonnan a bibeszál sejtközötti járataiba pollentömlőt növesztve ér el a magkezdeményhez).
A [[pollen]] célba juttatása (különösen a zárvatermőknél) összetett feladattá vált.
'''A célba juttatás közvetítője szerint:'''
* A [[szél]] által megporzott (anemofil, ''anomophilae)'' virágok dísztelenek, a virágporszemcsék aprók és nagy mennyiségben termelődnek, a porzók hosszan kinyúlnak a virágból. A nyitvatermőkre jellemző egyszerű mechanizmus, néhány zárvatermőre is jellemző (pl. [[diófafélék]], [[fűzfafélék]], [[pázsitfűfélék]]).
* A [[víz]] általi megporzás ''(hydrophilae)'' víz alatt virágzó növényekre jellemző (pl. [[Ceratophyllales]]).
* A [[rovarok]] vagy más állatok általi megporzás ''(zoidiophilae'' vagy ''zoophilia)'' a szél általinál jobb hatékonyságú, ezért a virágporszemcsék és a porzók száma kevesebb lehet. Olykor igen bonyolult és specializálódott képletek állnak az állatok odacsalogatásának, a virágpor célzott célba juttatásának szolgálatában. A zárvatermők nagy része nektár formájában táplálékot nyújt különböző rovaroknak, az [[orchideafélék]] családjába tartozó [[bangó|bangók]] virágai egy bizonyos rovarfaj alakját utánozzák, az [[Asclepiadaceae]] család [[Stapelia]] fajai döglegyeket vonzanak kellemetlen illatukkal.
A [[genetika]]i változatosság fenntartásához az idegen növényről származó virágpor az ideális, de olykor '''önmegporzás''' (autogámia) fordul elő. Ennek elkerülésére, az '''idegen megporzás''' (allogámia) biztosítására különböző mechanizmusok léteznek:
* Nagyon gyakran az ivarlevelek fizikai elhelyezkedése gátolja a saját virágpor bibére jutását.
* ''Proterandrikus'' virágok esetén a bibe csak akkor veszi fel a virágport, ha a saját portokok már kiürültek.
* ''Proterogynikus'' virágok esetén csak akkor nyílik fel a portok, ha a bibére már idegen pollen jutott és kifejlődött a [[porzó|pollentömlő]].
* ''Önmeddőség'' esetén a termő képes felismerni és elutasítani a genetikailag rokon egyedek pollenjét.
Nem minden növény kerüli el az önbeporzást:
* ''Chazmogámia'' – egyidejűleg érő ivarlevelek esetén van lehetősége az idegen- és az önmegporzásnak is.
* ''Kleisztogámia'' – a virágok ki sem nyílnak, a zárt virágban történik meg a megporzás (pl. [[búza]], [[árpa]]).
* [[Kertészet]]i körülmények között gyakran mesterségesen hoznak létre öntermékenyülést, hogy megakadályozzák a génállomány keveredését.
==Források==
| |||