„Ségolène Royal” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: sk:Ségolène Royalová |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
1. sor:
[[Kép:Ségolène Royal - Royal & Zapatero's meeting in Toulouse for the 2007 French presidential election 0276 2007-04-19.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|Ségolène Royal a kampányban]]
'''Marie-Ségolène Royal''' {{Audio|Segolene_Royal_name_pronunciation.ogg|'''Ségolène Royal'''}}, ([[International Phonetic Alphabet|IPA]]: {{IPA|[sego'lɛn ʁwaj'al]}}), ([[Szenegál]], [[Dakar]], [[1953]]. [[szeptember 22.]]
A francia nemzetgyűlés képviselője, a francia szocialista párt prominens tagja. [[2006]]. [[november 16
A [[Harmadik Út]], illetve a [[törvény és rend]] politikái tisztelőjeként, a [[kormányzati decentralizáció]] és a [[részvételi demokrácia]] hirdetőjeként ismert.
20. sor:
|date=[[November 11]], [[2006]]|accessdate=2006-11-21}}{{fr icon}}</ref>
[[2006]] szeptemberében testvére, [[Antoine Royal]] felfedte, hogy másik testvérük, [[Gérard Royal]] hadnagy részt vett annak a bombának az elhelyezésében, amely [[1985]]. [[július 10
[[Kép:Hollande francois.png|thumb|left|François Hollande]]
Unokatestvére, Anne-Christine Royal a szélsőjobboldali [[Front National]] ("Nemzeti Front") jelöltje volt egy helyi választáson [[Limoges]]-ban.<ref>{{cite web|url=http://archquo.nouvelobs.com/cgi/articles?ad=politique/20060921.OBS2817.html&host=http://permanent.nouvelobs.com/|title=La cousine de Ségolène candidate FN|publisher=[[Le Nouvel Observateur]]|date=[[September 21]], [[2007]] |accessdate=2007-03-14}}</ref>
39. sor:
|publisher=[[Le Point]]
|accessdate=2006-12-18}} {{fr icon}}</ref>
[[Kép:Meeting Royal 2007 02 06 n1.jpg|left|250px|thumb|Ségolène Royal (jobbra) [[2007]]. [[február 6
Nem volt ilyen sikeres minden választáson: amikor [[1992]] és [[1993]] közt környezetvédelmi miniszter volt, nem tudta megválasztatni magát polgármesternek [[Niort]]ban, miután a helyi szocialista polgármester Royal jelöléskor mégis indult, de már függetlenként. Egyes források szerint már [[1995]]-ben fontolgatta, hogy kísérletet tesz az elnökjelöltség megszerzésére, de ekkor erről lemondott. Amikor a baloldal megnyerte az [[1997-es francia parlamenti választások]]at, indult a nemzetgyűlési elnöki posztért, de pártja [[Laurent Fabius]]t választotta meg. Kárpótlásként [[Lionel Jospin]] kormányában helyettes oktatási miniszteri posztot kapott, majd [[2000]] és [[2002]] közt helyettes család- és gyermekügyi miniszter volt.
[[2004]]. [[március 28
==Az elnökválasztáson==
|