Wikipédia

„Alekszandr Nyikolajevics Lüders” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
botok
99 820 szerkesztés
a helyesbítés
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
botok
231 386 szerkesztés
a Bot: dátumlinkek javítása
1. sor:
[[Kép:Luders.jpg|bélyegkép|jobbra|Alekszandr Nyikolajevics von Lüders]]
 
'''Alekszandr Nyikolajevics von Lüders''' (''Александр Николаевич Лидерс'', más átírásokban ''Lüdersz'' vagy ''Ligyersz'') ([[1790]]. [[január 26]]. – [[Szentpétervár]], [[1874]]. [[február 13.]].) gróf, orosz gyalogsági tábornok. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] a cári csapatok egyik tábornoka.
 
Német eredetű katonacsaládban született [[Podólia|Podóliában]]. 1807-ben lépett a cári hadseregbe. Részt vett az 1812–1814 évi [[I. Napóleon|Napóleon]] elleni háborúban. Az [[1831–32-es lengyel szabadságharc]]ban vezérőrnagyként egy gyaloghadosztály parancsnoka volt. [[Varsó]] bevételében hadosztályával kiválóan szerepelt, ezért altábornaggyá léptették elő. 1838-tól gyalogsági tábornokká és egy gyalogos hadtest parancsnokává nevezték ki.
7. sor:
[[1848]] júliusában hadtestével megszállta [[Moldva|Moldvát]] és a [[Havasalföld]]et. [[Puchner Antal]] kérésére [[1849]] februárjában [[Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin|Szkarjatyin]] és Engelhardt tábornokok vezetésével cári csapatokat küldött [[Nagyszeben]]be és [[Brassó]]ba, őket azonban [[Bem József|Bem]] tábornok rövidesen kiverte.
 
1849 nyarán, a cári intervenció megindításakor feladata Erdély birtokbavétele volt, majd ezután a kialakult hadi helyzetnek megfelelően be kellett volna avatkoznia a magyarországi harcokba. Lüders mintegy harmincezer fős hadsereg élén a Tömösi- és a [[Törcsvári-szoros]]on keresztül [[1849]]. [[június 19]].|június 19-én]] indult meg Erdély felé. A [[Tömösi-szoros]]nál súlyos harcokban áttörte [[Kiss Sándor (honvédtiszt)|Kiss Sándor]] honvéd ezredes védelmét, majd [[június 20]].|június 20-án]] elfoglalta Brassót. Ezután Hasford tábornok vezetésével egy kilencezer fős egységet indított [[Gál Sándor]] csapatai ellen a székelyföld elfoglalására, ő maga pedig Nagyszeben felé indult. Bem gerilla-hadviselést alkalmazott a szövetséges csapatokkal szemben, váratlan helyen többször támadott, majd visszavonult. Ezekben a kisebb ütközetekben többnyire vereséget szenvedett azonban mindvégig meg tudta akadályozni, hogy Lüders csapatai kijussanak Erdélyből és a magyar főerők hátába kerüljenek. A harcokban azonban az erdélyi magyar haderő lassan felmorzsolódott, az orosz csapatok döntő fölénybe kerültek. Lüders [[július 20]].|július 20-án]] a [[Vöröstoronyi-szoros]]nál kiszorította [[Ihász Dániel]] ezredes csapatait a Havasalföldre, [[július 31]].|július 31-én]] a [[segesvári ütközet]]ben vereséget mért Bem hadseregére, majd augusztus 6-án a nagycsűri ütközetben szinte teljesen megsemmisítette az erdélyi magyar hadsereget. Ezután [[Stein Miksa]] [[Gyulafehérvár]]t ostromló serege ellen fordult és [[augusztus 12]].|augusztus 12-én]] [[Szászsebes]]nél legyőzte. A Beke József ezredes vezetése alatt álló erdélyi hadsereg maradványai [[augusztus 18]].|augusztus 18-án]] [[Déva|Dévánál]] tették le a fegyvert Lüders csapatai előtt.
 
Erdélyi győzelmeiért megkapta a [[Katonai Mária Terézia Rend]] parancsnoki keresztjét és a [[Szent György Rend]] 2. fokozatát. 1854-ben részt vett a törökök elleni hadműveletekben, 1856-ban őt nevezték ki a [[krím]]i csapatok főparancsnokává. Betegsége miatt rövidesen kérte nyugállományba helyezését. 1861 októberében [[Lengyelország]] cári helytartója lett, de 1862 júliusában leváltották. Helytartósága végén [[Varsó]]ban merényletet követtek el ellene, amelyben megsebesült. Ekkor kapta a grófi rangot.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Lüders”