„Ideiglenes Nemzetgyűlés” változatai közötti eltérés

'''Ideiglenes Nemzetgyűlés''': a [[Magyarország]] szovjet hadsereg által megszállt területéről összegyűlt, [[1944]]. [[december 21]].|december 21-én]] [[Debrecen]]ben összeült országos törvényhozó testület.

[[Sztálin]] kívánságára hozták létre, a hadszíntérré vált ország viszonyai közepette szükségképp hevenyészett módon. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának megalakítását a [[december 12]].|december 12-én]] [[Moszkva|Moszkvából]] [[Debrecen]]be érkező politikusok kezdeményezték. A Bizottság két nappal később meg is alakult, elkészítette a választási tervet és elfogadta ''"A Magyar Néphez"'' címmel kiáltványt fogadott el.

[[december 22.|December 22]]-én]] "az Ideiglenes Kormány megalkotása céljából" az Ideiglenes Nemzetgyűlés 23 tagú Politikai Bizottságot választott. (Ennek összetétele: 5 [[Független Kisgazdapárt|kisgazdapárti]], 4-4 [[Magyar Kommunista Párt|kommunista]] és szociáldemokrata, 3 [[nemzeti parasztpárt]]i, 2 [[polgári demokrata párt]]i és 5 pártonkívüli képviselő volt.) Még aznap megalakult a [[Dálnoki Miklós Béla]] vezette [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]].

A nemzetgyűlés valójában nem működött: [[1944]]. [[december 21]].|december 21-i]] összehívását követően [[1945]] szeptemberéig (szinte az [[1945-ös magyarországi országgyűlési választások|1945-ös választások előestéjéig]]) nem is ült össze. Így nem sok gyakorlati jelentősége volt annak, hogy a szovjet hadsereg előrenyomulásával [[1945]]. [[április 2]].|április 2-án]], illetve [[július 24]].|július 24-én]] 488 főre egészítették ki, miközben a pártarányok alapvetően változatlanok maradtak. (Először 108 budapesti, majd 160 dunántúli, salgótarjáni és Zemplén megyei képviselőt adtak hozzá).

A Politikai Bizottság és az Ideiglenes Nemzeti Kormány [[1945]]. [[január 26]]-án [[Nemzeti Főtanács]]<ref>1945. évi III. törvény a Nemzeti Főtanácsról [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8210]</ref> létrehozásáról rendelkezett és ezzel az alkotmányos viszonyok még áttekinthetetlenebbé váltak. Ennek tagja lett a nemzetgyűlés és a kormány elnöke – Zsedényi Béla, illetve Dálnoki Miklós Béla. A Politikai Bizottság később, [[1945]]. [[március 12]].|március 12-én]] a Nemzeti Főtanács tagjává választotta [[Gerő Ernő]]t is ([[1945]]. [[május 15]].|május 15-én]] [[Révai József]] váltotta). A Főtanács a kormány és a miniszterelnök kinevezési jogkörét meghaladó jogkörrel rendelkezett, kinevezhette és felmenthette a kormány tagjait és amnesztia kivételével kegyelmet gyakorolhatott. A későbbiekben tagjai kicserélődtek: [[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] házelnök, [[Tildy Zoltán]] miniszterelnök és a kommunista [[Rákosi Mátyás]] lettek a tagok.

[[1945]]. [[július 21]].|július 21-én]] a Főtanács át is alakította a kormányt: [[Faraghó Gábor]] közellátási miniszter helyébe a kommunistákhoz közel álló szociáldemokrata [[Ries István]], a [[Független Kisgazdapárt]] jobboldali szárnyához tartozó [[Vásáry István]] pénzügyminiszter helyébe pedig a kisgazdapárti [[Oltványi Imre]] került.