'''Dobronoki György''' ([[Dobronok]], [[1588]]. [[március 2.]]. – [[Nagyszombat]], [[1649]]. [[május 11.]].) bölcselet- és [[teológia]]i doktor, [[jezsuita rend]]i tanár
==Élete==
Nemesi család sarja volt, [[1610]]-ben [[Brünn]]ben lépett a rendbe. A bölcseletet és hittudományokat néhány évig tanította; ezután rectora volt [[1627]]–[[1629]]-ben a [[zágráb]]i, [[1630]]–[[1636]]-ban a nagyszombati rendháznak. [[1637]]. [[október 11.]]. [[Sopron]]ba helyezték át; onnét [[1639]]. [[augusztus 19.]]. a [[homonna]]i rendház főnöke lett. [[1645]]–[[1646]]-ban ismét a nagyszombati egyetem rectora volt. Magas műveltséggel élénk tetterőt párosított. Nagy és sokoldalú tevékenységet fejtett ki. A főpapok és katolikus urak legnagyobb részével összeköttetésben, sokakkal baráti viszonyban állott. Kiváló mértékben birta [[Pázmány Péter]]nek és Eszterházynak bizalmát és rokonszenvét; nem csekély befolyást tudott rájuk gyakorolni. Amazt az egyetem, a nemesi convictus, a [[Szatmárnémeti|szatmár]]i collegium alapítására, ezt nagyszombati templomuk fölépítésére főleg ő buzdította. Nagyrészt az ő fáradozásainak köszönhették a jezsuiták, hogy a [[túróc]]i [[prépost]]ság a nagyszombati collegiumnak, a pisetumból 5000 forint a convictusnak adományoztatott. Az egyetemnek is ő volt szervezője és első rectora [[1635]]–[[1636]]-ban.
