Wikipédia

„II. Honoriusz (ellenpápa)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a + középkorportál-sablon
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
botok
233 865 szerkesztés
a Bot: dátumlinkek javítása
1. sor:
{{nincs forrás}}
'''II. Honorius''' a történelem folyamán a 18. ellenpápaként lépett fel. [[1061]]. [[október 28]].|október 28-án]] foglalta el helyét [[II. Sándor pápa]] ellenében. Labilis hivatalát [[II. Miklós pápa]] [[1059]]-es törvényei hozták létre, amelyek a pápaválasztás szabályit öntötték merőben más formába. A reformpárti klerikusok és a világi urak, valamint a reformellenes egyháziak ellentétéből született meg ''Honorius'' ellenpápasága.
 
Eredetileg '''Peter Cadalus''' néven született [[Verona|Veronában]]. Nemesi családban látta meg a napvilágot, és ennek megfelelően papi neveltetésben részesült, de szülei a jövedelmező rangot, és nem a túlvilági dicsőülést szánták fiuknak, és ez átragadt Cadalusra is. [[1046]]-ban a család nyomására nevezték ki [[Parma]] [[püspök]]ének, amelyet igen léhán töltött be. Dőzsölt, [[szimónia|szimóniával]] és világi hivatalba iktatással szerezte meg hatalmát. Ezért aztán nem csoda, hogy nem támogatta a [[IX. Leó pápa|IX. Leó]] pontifikátusával kezdődő reformpápákat. Amikor [[1061]]-ben meghalt Miklós, az általa alkotott pápaválasztási szabályok töréspontja mentén két ellenséges párt állt szemben egymással.
<br>A [[bíboros]]ok kollégiuma [[szeptember 30]].|szeptember 30-án]] a kánoni törvényeknek megfelelően megválasztotta [[II. Sándor pápa|II. Sándort]] [[pápa (egyházfő)|egyházfőnek]]. Ezt a választást azonban nem akarta elismerni a véleményalkotásból kizárt [[róma]]i nemesség és természetesen a reformokat ellenző egyháziak sem. Hamarosan megtalálták a megfelelő szövetségest, a [[Német-római Birodalom|német-római]] császári udvarban. Tudniillik Miklós szabályai a császári befolyást minimális elfogadásra csökkentették le, ezért a sértődött udvar, [[Poitou-i Ágnes|Ágnes]] császárné vezetésével, áldását adta egy új pápaválasztásra. [[október 28.|Október 28]]-án]] [[Bázel]]ben a Sándort ellenző párt Cadalust választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki felvette a ''II. Honorius'' uralkodói nevet.
 
[[1062]] tavaszán ''Honorius'' tekintélyes méretű sereg élén Rómába tartott. Útján vele tartott ''Benzo'', császári [[kancellár]] és [[Alba]] [[püspök]]e is, hogy a [[Német-római Birodalom|Szent Birodalom]] érdekeit képviselje. Sándor mindössze a [[normannok]]ra és a [[toszkána]]i [[herceg]] segítségére számíthatott. [[április 14.|Április 14]]-én]] rövid, de véres csatában csaptak össze az ellenfelek. A pápai csapatok ''Honorius'' seregei alatt maradtak, akinek sikerült elfoglalnia a [[Szent Péter Bazilika]] környékét. De amikor [[május]]ban megérkezett ''Godfrid'' toszkán hadserege, ''Honorius'' bölcsebbnek látta személyes visszavonulását Parmaba. Sándor is elhagyta a várost, és egykori püspökségébe vonult vissza, [[Lucca|Luccába]]. A harcok folytatódtak, de egy [[németország]]i eset miatt, egészen más kimenetele lett a csatáknak.
 
A befolyásos [[köln]]i [[érsek]], ''Anno'' egyrészt arra hivatkozva, hogy ő a reformokat támogatja, másrészt azonban kimondatlanul, lehetőséget látva a régensi rang megszerzéséhez, seregeivel elfoglalta a császári udvart, és átvette Ágnestől a régensi hatalmat. A császárnő a [[piemont]]i ''Fructuaria'' zárdába vonult vissza, Anno pedig beszüntette a harcokat Sándor ellen, és új birodalmi gyűlést hívott össze [[Augsburg]]ban [[1062]] [[október]]ében. Ezen a gyűlésen úgy döntöttek, hogy Anno unokaöccse, ''Burchard'', [[halberstadt]]i püspök [[Róma|Rómába]] utazik, és kivizsgálja Sándor megválasztásának körülményeit. <br>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Honoriusz_(ellenpápa)”