'''Dr.''' (oec. publ.) '''Edmund Veesenmayer''' ([[Bad Kissingen]], [[1904]]. [[november 12.]]. – [[Darmstadt]], [[1977]]. [[december 24.]].) vezető német közgazdász, a [[Harmadik Birodalom]] diplomatája, az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] és az [[SS]] magas rangú tagja volt.
[[1932]]. február 1-jétől volt a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]] (NSDAP-Nr.: 873 780), [[1936]] júniusától pedig a „[[Schutzstaffel]]” (SS-Nr.: 202 122) tagja. A Német Birodalom Külügyminisztériumának gazdasági szakértőjeként felmérte a kelet- és közép-kelet-európai gazdasági és politikai állapotokat. [[1943]]-ban [[Magyarország]]ról (a [[Felvidék]]et és teljes [[Erdély]]t is beleértve) hosszú jelentést készített, s az SS-nek is több különleges megbízatást teljesített. [[Adolf Hitler]] [[1944]]. [[március 19]].|március 19-én]] (Magyarország német megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetének és teljhatalmú magyarországi megbízottjának nevezte ki: ez azt jelentette, hogy a [[Wehrmacht]]on kívül minden megszállóerő (főleg a [[Gestapo]]) fölött rendelkezési joga volt. Szerepet játszott a magyar értelmiség „átvilágításában”, ismert németellenes személyek letartóztatásában (ezáltal is nyomást gyakorolva Magyarországra), valamint a [[Izraelita vallás|zsidóság]] [[holokauszt|deportálásában]]. A [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]-puccs során segítséget nyújtott a [[hungarizmus|nyilas]] hatalomátvételhez, meggátolva ezzel Magyarország kiugrását a [[II. világháború]]ból. [[1945]]-ben Salzburg közelében feladta magát az [[amerikai]] csapatoknak. A [[nürnbergi]] nemzetközi katonai törvényszék [[1949]]-ben 20 év börtönre ítélte, majd büntetését felére csökkentették, s [[1951]]-ben szabadlábra helyezték. Ezt követően Németország képviselője volt az északfrancia Roubaix városában székelő Pennel & Flipo cégnél. Fontosabb szerepet ezután már nem játszott, haláláig Darmstadtban élt.
