„Nagysáros” változatai közötti eltérés

a
Bot: dátumlinkek javítása
a (takarítás AWB)
a (Bot: dátumlinkek javítása)
 
==Története==
[[1217]]-ben ''Sarus'' néven említik először. Neve a magyar ''sár'' főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már [[13. század]]i első említése előtt is állt. [[II. Béla]] egyik lányát a várkápolnában temettette el. [[1312]]-ben [[Károly Róbert]] megostromolta, majd [[1315]] újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. [[1440]]-től [[1461]]-ig [[Ján Giskra|Giskra]] serege szállta meg, míg [[I. Mátyás|Mátyás]] visszafoglalta tőlük. [[1537]] szeptemberében Fels, [[I. Ferdinánd]] vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd [[1687]]-ben Székely Márton [[Thököly Imre|Thököly]] kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt [[1613]]-ban emeltek várkastélyt. [[1701]]. [[április 18]].|április 18-án]] innen hurcolták fogságba a császáriak [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferencet]]. A [[II. világháború]]ban az épület elpusztult, romjait [[1947]]-ben lebontották.
 
Fényes Elek szerint ''"Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
219 816

szerkesztés