„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kozmetikai javítások |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
6. sor:
==Története==
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai [[vaskor]]ban a [[hallstatti kultúra]] népe élt, amelynek vaseszközei kerültek itt elő. A késői vaskorban a [[la théne-i kultúra]] népe lakta a vidéket. A községtől keletre a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy korai szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
A mai települést [[1232]]-ben ''Guesta'' néven említik először. [[1274]]-ben ''Guezte'' néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánti nemzetség, később a Bacskády, Boboth, Jeszenszky és Kelecsényi családok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23
Vályi András szerint ''"GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tûzre, és épûletre, makk termõ erdeje elég, szõlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelõje is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, elsõ Osztálybéli.
|