„Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kozmetikai javítások
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
1. sor:
[[Kép:Szeged-somogyi.jpg|bélyegkép|jobbra| Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, épült 1984-ben]]
Az [[1879]]. évi nagyárvíz során [[Szeged]] városának nagy része elpusztult. [[Somogyi Károly]] (1811-1888) [[esztergom]]i [[kanonok]] [[1880]]. [[április 26]].|április 26-án]] felajánlotta könyvtárát Szeged városának. Előrelátóan arra is gondolt, hogy Szegeden hamarosan tudományegyetem létesül, s az ő rendszerezett, 43 701 kötetes gyűjteménye alapját képezheti majd az egyetem működésének. Felajánlásában leszögezte, hogy a könyvtár Szeged város örök és elidegeníthetetlen tulajdonát képezi, feladata ''a nemzeties irányú közművelődést és tudományosságot az ország nagy terjedelmű déli vidékén terjeszteni''. A közművelődés és a tudományosság együttes szolgálatát fogalmazta meg az [[1881]]. [[február 15]].|február 15-én]] kelt Alapítványi oklevélben is. [[1883]]. [[október 16]].|október 16-án]] [[Ferenc József]] császár nyitotta meg és adta át a Somogyi-könyvtárt, amely azóta is folyamatosan szolgálja Szeged olvasóközönségét.
 
A [[könyvtár]] – anyagi lehetőségei függvényében – következetesen fejlesztette tovább az alapítványi gyűjteményt. Emellett, Somogyi példáját követve, jelentős ajándékokkal, hagyatékokkal is gazdagodott. A könyvtárban a könyveket eleinte csak helyben lehetett olvasni. A [[II. világháború]] után indult meg a kölcsönzés.
6. sor:
Ideiglenes elhelyezések után kétszer is épült új otthon a könyvtár számára. [[1897]]-ben a millennium tiszteletére készült el a Közművelődési Palota, amelyben [[1984]]-ig működött (egy ideig a [[Móra Ferenc Múzem|múzeummal]] megosztva) a Somogyi-könyvtár.
 
Nagy változást jelentett a könyvtár életében az [[1984]]. [[június 6]].|június 6-án]] átadott Dóm téri, új könyvtárépület. A könyvtár épület-szintenként más-más (gyermekkönyvtár, művészeti könyvtár és kurrens folyóiratok, kölcsönzés, helybenolvasás és különgyűjtemények), elkülönült funkciójú szolgáltatásokkal várja az olvasókat. Földszinten az adminisztráció (regisztráció, kölcsönzés, visszavétel, hosszabbítás) és a gyermekkönyvtár. Az első emeleten van a művészeti könyvtár. A második emelet van az általános könyvtár. A harmadik emeleten vannak a folyóiratok, és a zárt raktári kézikönyvtári állomány.
 
[[1998]] jelentős mérföldkő a könyvtár működésében: a Corvina (Voyager)-rendszerhez kapcsolódva új beszerzéseinek feldolgozása kizárólag elektronikus úton történik. Folyamatos a kölcsönözhető állomány adatbevitele is, előkészítve ezzel a kölcsönzés nyilvántartásának teljes elektronizálását. Emellett retrospektív feldolgozás is folyik: a muzeális gyűjtemény könyvtörténeti szempontú adatbázisainak építésével tulajdonképpen a Corvina -rendszerbe konvertálható rekatalogizálás is megtörténik.