„Walthère Frère-Orban” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
 
== Pályafutása ==
Liège városban született, tanulmányait itt és Párizsban végezte. A jogi diploma megszerzése után szülővárosában kezdett ügyvédi gyakorlatot. Hamarosan a [[Belga Liberális Párt|liberalizmus]] egyik támogatója volt, mivel ellenezte a [[katolikus egyház]] befolyását Belgium politikai életére. A politikai pályafutását felesége, Claire Helena Orban vagyona révén finanszírozta, aki az egyik gazdag liège-i iparmágnás örököse volt.
 
=== A liberalizmus egyik alapítója ===
1846-ban megírta az alakuló liberális párt politikai porgramját, majd 1847-ben megválasztották a belga képviselőház tagjának és ezzel egyidőben közmunkaügyi miniszteri pozíciót kapott [[Charles Rogier]] kormányában. 1848. és 1852. között pénzügyminiszter volt, ebben a tisztségében megalapította Belgium nemzeti bankját, csökkentette postai díjakat, megszüntette az újságokra kivetett adókat és általában véve a szabadkereskedelmi politika híve volt.
 
1846-ban megírta az alakuló liberális párt politikai porgramját, és megalakulása után rögtön a párt elöke lett, amely tisztséget haláláig megtartotta. Nézetei alapján a doktrinális liberálisok közé tartozott, akik ellenezték az egyház befolyását és támogatták a szabadkereskedelmet.
1854-ben elkészítette "''La mainmorte et la charité''"-t, a konzervatív katolivizmuss élesen elítélő könyévt, amelynek révén 1857-ben a liberálisok megnyerték a választásokat és visszatértek a hatalomba Charles Rogier vezetésével, aki Frère-Orban-t megtette pénzügyminiszterének. 1868-ban Rogier lemondása után kormányt alakított (január 3.). Az 1870-es választásokat a katolikus párt nyerte és Frère-Orban-nak távozni kellett. Második kormányát 1878. június 19-én alakította, és 1884-ig tartó kormányzásának egyik legjelentősebb mozzanata volt, hogy ekkor kezte meg az állami oktatási rendszer kiépítését. Emiatt megromlot viszonya a [[belga katolikus egyház]]zal (az akkor iskolarendszer kizárólagos üzemeltetőjével) és 1880-ban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a [[Vatikán]]nal (amit csak 1884-ben állítottak helyre).
 
=== Első kormányzati pozíciói ===
Walthère Frère-Orban egyik legjelentősebb politikai befolyása volt, hogy kezdte függetleníteni a belga államot és a belga politikai életet a katolikus egyház befolyásától. Emellett támogatta egy, az egyháztól független, állami oktatási rendszer kiépítését is. Haladó nézetei mellett ellenezte például a választójog "szükségtelen" kiszélesítését, amely a progresszív liberálisok egyik követelése volt.
 
[[1847]]-ben megválasztották a belga képviselőház tagjának és ezzel egyidőben közmunkaügyi miniszteri pozíciót kapott [[Charles Rogier]] kormányában. [[1848]]-ban a párizsi forradalom hatása Belgiumot is elérte és a kormány határozott intézkedései ellenére a külföldi befektetők menekülni kezdtek és kivonták tőkéjüket a ''Société générale de Belgique'' és a ''Banque de Belgique'' bankokból. A két bank komoly likviditási problémákkal nézett szembe, hiszen a betétek nagy részét a belga iparba fektették be és a kormánynak kellett közbelépni, hogy a bankokat a csődtől megmentse. A kormány pénzügyminisztere tiltakozása jeléül lemondott és Rogier helyére Frère-Orban-t nevezte ki. [[1848]]. és [[1852]]. között pénzügyminiszter volt, ebben a tisztségében megalapította Belgium nemzeti bankját, csökkentette postai díjakat, megszüntette az újságokra kivetett adókat és általában véve a szabadkereskedelmi politika híve volt. Kevésbé sikeres kezdeményezése volt a munkások számára állam nyugdíjalap megalakítása.
 
A flamand területek gazdaságának fellendítése érdekében a kormány 1850-től jelentős közmunkákat indított be (utak, hidak, csatornák épültek). A munkák finanszírozása érdekében új adókat vetettek ki és 1851-ben Frère-Orban javasolta az egyházi birtokok megadóztatását is (amelyek 1817. óta mentességet élveztek). A kialakuló botrány miatt a közhangulat a liberálisok ellen fordult és 1852-ben a kormánynak le kellett mondani.
 
1854-ben elkészítette "''La mainmorte et la charité''"-t, a konzervatív katolivizmuss élesen elítélő könyévt, amelynek révén 1857-ben a liberálisok megnyerték a választásokat és visszatértek a hatalomba Charles Rogier vezetésével, aki Frère-Orban-t megtette pénzügyminiszterének. Számos intézkedésével támogatta az áruk szabad mozgását:
*1858 - 1865 között eltörölte az exportvámokat
*1860-ban eltörölte a nagyvárosokba szállított árukra kivetett helyi adókat
*1863-ban visszaszerezte a hollandoktól a [[Scheldt folyó]]n való adókivetés jogát.
 
A gazdasági likviditásának növelése érdekében támogatta új bankok alapítását, mint pl. a ''Crédit communal de Belgique'' (1860) és a ''Caisse générale d'épargne et de retraite'' (az első takarékszövetkezet Belgiumban).
 
1854-ben elkészítette "''La mainmorte et la charité''"-t, a konzervatív katolivizmuss élesen elítélő könyévt, amelynek révén 1857-ben a liberálisok megnyerték a választásokat és visszatértek a hatalomba Charles Rogier vezetésével, aki Frère-Orban-t megtette pénzügyminiszterének. 1868-ban Rogier lemondása után kormányt alakított (január 3.). Az 1870-es választásokat azonban a katolikus párt nyerte és Frère-Orban-nak távozni kellett. Második kormányát 1878. június 19-én alakította, miután a liberális párt doktrinális és progresszív szárnyát összebékítette és megnyerték a választásokat. 1884-ig tartó kormányzásának egyik legjelentősebb mozzanata volt, hogy ekkor kezte meg az állami oktatási rendszer kiépítését. Emiatt megromlot viszonya a [[belga katolikus egyház]]zal (az akkor iskolarendszer kizárólagos üzemeltetőjével) és 1880-ban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a [[Vatikán]]nal (amit csak 1884-ben állítottak helyre).
 
Walthère Frère-Orban egyik legjelentősebb politikai befolyása volt, hogy kezdte függetleníteni a belga államot és a belga politikai életet a katolikus egyház befolyásától. Emellett támogatta egy, az egyháztól független, állami oktatási rendszer kiépítését is. Haladó nézetei mellett ellenezte például a választójog "szükségtelen" kiszélesítését, amely a progresszív liberálisok egyik követelése volt. Frère-Orban szerint ez csak "politikai hatalmat adna az erre kevésbé rátermettek és a tudatlanok kezébe".
 
== Érdekesség ==