„Aelia Eudoxia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
3. sor:
Ifjúkoráról keveset tudunk. Apja [[388]]-ban halt meg, és Eudoxiáról legelőször [[Promotus]], a keleti részekért felelős [[magister militum]] ([[386]]–[[391]]) kapcsán hallunk először, majd halála ([[392]]) után Promotus gyermekeivel együtt [[Theodosius]] császár fiai, Arcadius és [[Honorius]] környezetébe került. Neveltetéséről csak annyit tudunk, hogy Pansophius, [[Nicomedia]] későbbi [[püspök]]e is tanította.
 
[[395]]. [[április 27.|április 27-én]], alig három hónappal a Nagy Theodosius halála és a [[Római Birodalom]] felosztása után feltehetően az annak idején Promotust megbuktató [[Rufinus bizánci miniszter|Rufinus]] ellen áskálódó [[Eutropius bizánci miniszter|Eutropius]] miniszter manőverezése hatására Eudoxia Arcadiushoz ment feleségül, akire óriási befolyást gyakorolt. [[396]]-tól kezdve a császárné hétszer esett teherbe, és öt gyermeke – Flacilla ([[397]]. [[június 17.]]), [[Pulcheria]] ([[399]]. [[január 19.]].), Arcadia ([[400]]. [[április 3.]]), [[II. Theodosius|Theodosius]] ([[401]]. [[április 10.]]) és Marina ([[403]]. [[február 10.]]) – érte meg a felnőttkort.
 
Nem tudni, hogy Eudoxia pontosan milyen szerepet töltött be a [[konstantinápoly]]i császári udvarban, de valószínűleg kapcsolatba hozható vele [[Gainas]] [[gót]] parancsnok puccskísérlete és Eutropius lemondatása ([[399]]). Az viszont tény, hogy [[400]]. [[január 9]].|január 9-én]] Augusta, azaz császárnő lett. Ezután viselhette a császári bíbor öltözéket ''(paludamentum)'' és a diadémot, illetve arcképével díszített pénzt is vertek. Sőt, arcképét is körbehordozták a birodalmon, mintha valódi uralkodó lett volna, és emiatt sógora, [[Honorius]] rosszallását fejezte ki. Konkrétan megfogalmazott hatalma Eudoxiának nem volt, törvényeket sem hozhatott férje nélkül. [[403]]-ban felállították szobrát Konstantinápolyban. [[Szelümbria]] városát férje róla nevezte el Eudixopolisznak, ám a név nem maradt fenn.
 
Támogatta az [[arianizmus|ariánus]]ok elleni megmozdulásokat, és nagy szerepe volt az udvar – sőt egyenesen a császárné – fényűzését bíráló [[Aranyszájú Szent János]] konstantinápolyi pátriárka száműzetésében. Nem kis mértékben emiatt Eudoxia megítélése általában negatív volt. A bizánci udvarban feltehetően barbár származása miatt nem kedvelték, emellett kapzsinak, akaratosnak és gyűlölködőnek tartották. Terjesztették, hogy a trónörökös, a későbbi [[II. Theodosius]] nem is Arcadiustól, hanem a császárnő egyik udvaroncától származott.