„Pulkheria keletrómai császárné” változatai közötti eltérés

 

Arcadius és [[Aelia Eudoxia]] [[399]]-ben született, mélyen vallásos lányát, Pulcheriát [[414]]. [[július 4.|július 4-én]] Augustává (császárnővé) nyilvánította a [[konstantinápoly]]i [[senatus]]. A tehetséges, trónra lépésekor húgaival (Arcadia és Marina) együtt szüzességi fogadalmat tett Pulcheria nagy hatást gyakorolt egyébként gyenge kezű öccsére, II. Theodosius császárra még azután is, hogy az [[416]]-ban maga vette át a kormányzást. Pulcheria kiválóan tudott [[görög nyelv|görögül]] és [[latin]]ul, és járatos volt az [[irodalom]]ban, [[tudomány]]okban és [[művészet]]ekben. Fivére neveltetését is ő irányította, ámbár nem igazán készítette fel az uralkodás gyakorlati oldalára. Ellenben vallási kérdésekben meghatározó volt az udvarban: meggyőződéses [[kereszténység|keresztény]] volt, több templomot emeltetett, dús adományokkal segítette a rászorulókat, és nagy szerepe volt Theodosius pogány- és zsidóellenes intézkedéseinek meghozatalában. Elképzelhető, hogy [[421]]-ben ő kezdeményezte a keresztényeket üldöző [[Perzsa Birodalom]] elleni támadást, egyúttal ő szervezte meg öccse házasságát, bár sógornője, az antik hagyományokat is őrző [[Aelia Eudocia]] több esetben ellene foglalt állást. [[435]]-ben nagy szerepe volt [[Nestorius]] száműzésében, noha bátyja eleinte rokonszenvezett annak tanaival. (A nézeteivel rokonszenvező [[Alexandriai Szent Cirill]] neki ajánlotta ''De fide ad Pulcheriam'' / ''A hitről Pulcheriának'' című művét.) Pulcheria [[446]]-[[447]]-tel kezdően körül egy időre kegyvesztett lett egy udvari [[eunuch]], [[Khrüszaphiosz Zsztommasz]] intrikái következtében. Ekkor apácának vonult vissza, de nem sokkal bátyja halálát megelőzően ismét visszatérhetett.