„Szofja Alekszejevna Romanova orosz nagyhercegnő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: zh:索菲娅·阿列克谢耶芙娜·罗曼诺娃 |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
4. sor:
|felirat=Szofja Alekszejevna cárevna és régensnő
|képméret=200px
|születési_dátum=[[1657]]. [[szeptember 27.]]
|születési_hely=
|halálozási_dátum=[[1704]]. [[július 14.]]
|halálozási_hely=
}}
'''Szofja Alekszejevna nagyhercegnő''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Великая княжна/Царевна Со́фья Алексе́евна Романова''; [[1657]]. [[szeptember 17.]]
==Származása és útja a hatalomig==
17. sor:
[[III. Fjodor orosz cár|III. Fjodor]], Szofja fivérének halála után a Miloszlavszkijok és a Nariskinok hatalmi harcba szálltak egymás ellen. Joakim pártiárka, hogy elejét vegye a háborúskodásnak, gyűlést hívott össze, ahol uralkodónak választották Szofja féltestvérét, [[I. Péter orosz cár|Pétert]], régense pedig édesanyja, Marija Nariskina lett. Szofja másik fivérét, [[V. Iván orosz cár|Ivánt]] gyenge látása és beszédhibája miatt alkalmatlannak nyilvánították az uralkodásra, pedig Iván idősebb volt, mint Péter.
[[1682]] májusában, nem sokkal azután, hogy Pétert választották meg cárnak, a [[sztrelec]]ek fellázadtak. A felkelés Szofja, és anyai rokonai, a Miloszlavszkij család támogatásával tört ki, mivel így akartak hatalomhoz jutni. A sztreleceket nem volt nehéz rávenni a felkelésre, mivel jó ideje elmaradt a zsoldjuk, és a parancsnokaik igen kegyetlenül bántak velük. A Nariskin család azonban nem tett lépéseket a sztrelecek megbékítésére, így a lázadás egyre jobban erőre kapott. [[május 15.|Május 15
[[Kép:Sophia Alekseyevna hermitage.jpg|thumb|left|220px|A fiatal Szofja]]
Natalja Nariskina, Szofja és Iván mostohaanyja, valamint Péter édesanyja válaszul megjelent a sztrelecek előtt Ivánnal és Péterrel, hogy azok lássák, a hír nem igaz. A sztrelecek megnyugodtak, és békében elvonultak volna, de a parancsnokuk, Mihail Dolgorukov herceg becsmérlő megjegyzést tett rájuk. A sztrelecek bosszúból megölték a herceget, feldúlták a Kremlt, meggyilkolták Matvejevet (a Nariskinok egyik fő támogatóját), valamint a Nariskin család több tagját. A vérengzés tovább folytatódott, egészen [[május 23.|május 23-áig]]
Az ötletet mindenki támogatta, így Ivánt és Pétert cárrá koronázták, a régensnek pedig nővérüket, Szofját nevezték ki. [[Oroszország]]ban akkor az volt a szokás, hogy a cári család nőtagjai a [[Tyerem-palota|Tyerem-palotában]] éltek, teljesen elzárva a külvilágtól. Semmilyen közéleti eseményen nem vettek részt, még a szolgálók előtt is csak lefátyolozva mutatkozhattak. Az oroszok számára így meglehetősen különös és szokatlan volt, hogy egy nő irányítja őket. Szofját művelt, okos, tehetséges, ámde csúnya és erkölcstelen nőnek írták le. Mélyen vallásos volt, elsősorban politikai okokból.
35. sor:
==Halála==
Golicin herceget száműzték, Szofját pedig a [[Novogyevicsij-kolostor]]ba kényszerítették. [[1699]]-ben a sztrelecek megint fellázadtak Péter ellen. A hatalmat Szofjának akarták adni, azonban a lázadást leverték. Több sztrelecet is Szofja ablaka előtt akasztottak fel, mivel Péter meg volt győződve róla, hogy a felkelést Szofja robbantotta ki. És bár erre nem találtak bizonyítékot, Szofja kénytelen volt felvenni az apácafátyolt. A nagyhercegnőt teljesen elzárták mindentől, még apácatársaitól is. Csak az oroszok legfontosabb ünnepén, a [[Húsvét]]on vehetett részt nyilvánosan. Hat évvel később, [[1704]]. [[július 14
{{commonscat|Sophia Alekseyevna}}
| |||