„Affin kombináció” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kozmetikai javítások |
Bot:, Replaced: ... → … (17) |
||
10. sor:
== Az affin kombináció általános definíciója [[vektortér|vektorterekben]] ==
Megjegyzés: használni fogjuk többtagú összeg jelölésére a <math> \sum_{i=1}^{u} t_{i} := t_{1} + t_{2} +
Legyen adott egy T [[Test (algebra)|test]] feletti <math>L=\left( T,V,+ \right)</math> (<math>1 \in T </math> egységelemmel rendelkező) [[vektortér]] (lineáris tér).
Ekkor adott
*<math> \left( \alpha _{i} \right) _{i \in (1,2,
* <math> \left( a_{i} \right) _{i \in (1,2,
<center><math> \sum_{i=1}^{n}{\alpha_{i} \cdot a_{i}} = \alpha_{1} a_{1} + \alpha_{2} a_{2} +
[[lineáris kombináció]]t az adott <math>a_{i}</math> vektorok <math>\alpha _{i}</math> skalárokkal (az '''együtthatók'''kal) vett '''affin kombináció'''jának nevezik, amennyiben <math>\sum_{i=1}^{n} {\alpha_{i}}=1 </math> is teljesül.
29. sor:
A fenti definíció ekkor ilyen alakot ölt:
<u>Definíció</u>: Legyenek adottak a <math> \left( P_{i} \right) _{i \in (1,2,
<center><math>\underline{q} = \sum_{i=1}^{n}{\alpha_{i} \cdot \underline{p}_{i}} = \alpha_{1} \underline{p}_{1} + \alpha_{2} \underline{p}_{2} +
Azaz melyre <br>
<center><math> \vec{O\!Q} = \sum_{i=1}^{n}{\alpha_{i} \cdot \vec{O\!P}_{i}} = \alpha_{1} \vec{O\!P}_{1} + \alpha_{2} \vec{O\!P}_{2} +
<br> teljesül.
Ezt röviden, az O kezdőpont elhagyásával (amire a II. Megjegyzés jogosít fel) így is szokás írni (a:
<center><math> Q = \sum_{i=1}^{n}{\alpha_{i} \cdot P_{i}} = \alpha_{1} P_{1} + \alpha_{2} P_{2} +
<br>
<u>Megjegyzés I.</u>: A fenti definíció tetszőleges véges [[dimenzió]]s <math> \mathbb{E} </math> [[euklideszi tér]]re is érvényes.<br>
69. sor:
Valójában hasonló gondolatmenettel lehet belátni az analóg állítást tetszőleges <math> n \in \mathbb{N}</math> véges n-dimenziós <math> \mathbb{E}^{n} </math> euklideszi térre.
Legyenek adva az <math> A_{1}, A_{2},
Tegyük fel, hogy e pontok – értsd: a megfelelő vektorok, az előbb említett nullvektort beleértve – [[lineáris függetlenség|lineárisan függetlenek]], azaz az általuk meghatározott (generált) altér pontosan n-dimenziós, vagyis épp <math> \mathbb{E}^{n} </math> (ugyanis n-dimenziós térnek nincs valódi n-dimenziós altere, csak önmaga). Tehát minden <math> P \in \mathbb{E}^{n} </math> pont előáll az adott vektorok lineáris kombinációjaként, mégpedig egyértelműen (s ezen az sem változtat, ha egy <math> \underline{a}_{k} = \underline {0} </math>nullvektort is hozzáírunk a lenti összeghez, <math> \alpha_{k}=0 </math> nulla együtthatóval, hogy az együtthatók összege se változzon):
<center><math> \vec{A_{k} \! P} = \sum_{i=1}^{n+1} {\alpha_{i} \vec{A_{k} \! A_{i}} = } \alpha_{1} \vec{A_{k} \! A_{1}} + \alpha_{2} \vec{A_{k} \! A_{2}} +
Azaz
<center><math> \underline{p} - \underline{a}_{k} = \alpha_{1} \left( \underline{a}_{1} - \underline{a}_{k} \right) + \alpha_{2} \left( \underline{a}_{2} - \underline{a}_{k} \right)+
<br>
<br>
|