„Sinj” változatai közötti eltérés

A mai Dalmácia területén Kr. e. 1000 körül egy indoeurópai népcsoport az [[illírek]] és azoknak is egyik harcias törzse a [[dalmátok]] telepedtek le. Kr. e. 156-ban a területet a [[rómaiak]] hódították meg. Ennek ellenére a mai Sinj környékén jelentős dalmát népesség maradt. A mai Sinj elődjét Aequum városát [[Claudius császár]] alapította Kr. u. [[42]]-ben. Ebből az időből számos szobortöredéket és épületmaradványt találtak a város területén. A római uralomnak [[375]]-ben a [[hunok]] hódítása vetett véget. [[530]] körül a területet a [[Bizánci Birodalom]] szerezte meg, majd [[614]]-ben a hódító [[avarok]]kal együtt szláv törzsek érkeztek erre a vidékre. A [[925]]-ben megalapított horvát állam azonban nem volt hosszú életű és a horvát területekkel együtt az akkori Cetina is a magyar királyok uralma alá került a [[11. század]] végén. A [[14. század]]ban a vár és a város a Subicsok birtoka lett, majd Nepilić Iváné és [[1434]]-ig a Nepiliceké maradt. Kihalásuk után több birtokosa volt, majd [[1536]]-ban elfoglalta a török és az [[Oszmán Birodalom]] része lett. A város sokat szenvedett a kíméletlen török uralom alatt, de Sinj vára csak [[1686]]-ban szabadult fel. Ezután a várat a velenceiek erősítették meg. [[1699]]-ben a [[karlócai béke]] értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. [[1715]]. [[augusztus 7]].|augusztus 7-én]] Mehmet pasa serege támadta meg a várost. Bár a török sereg számbeli fölényben volt és jobb fegyverzettel rendelkezett [[augusztus 15]].|augusztus 15-én]] mégis vereséget szenvedett a hősiesen harcoló horvátoktól. Azóta ez a nap a város nagy ünnepnapja. A velencei uralomnak [[1797]]-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a városba, de a nép jobban szerette volna, ha a Magyar Királyság részeként a horvát bánság része lett volna. [[1806]]-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Ma a hozzá tartozó településekkel együtt 25 373 lakosa van.

* A város lakói minden év augusztus 15-én nagy ünnepséggel emlékeznek meg Nagyboldogasszony napjáról. Ez alkalommal körmenetben viszik körbe a város kegyképét, melyet egy velencei festő festett a [[16. század]]ban. A kegyképet [[1536]]-ban a török elől a boszniai Rámába menekítették és [[1687]]-ig ott is maradt. Amikor a török Boszniát is felégette a képet őrző ferencesek magukkal vitték és oltalmára bízták magukat. [[1715]]. [[augusztus 7]].|augusztus 7-én]] a Mehmed pasa serege újra megtámadta Sinjt, de a török sereget ekkor betegség támadta meg. [[augusztus 15.|Augusztus 15]]-én]] került sor a döntő csatára, melyben a horvátok nagy győzelmet arattak a meggyengült ellenség felett és ezt a Szűzanya segítségének tulajdonították.