„Limburgi Hercegség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Lotharingia --> Lotaringia
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
37. sor:
A térség első ismert lakói kelta törzsek voltak, a leghíresebb ezek közül a [[belgák (törzsek)|Belgae]] törzs volt. Az isz. 1 szd-ban a terület római befolyás alá került, amikor [[Julius Caesar]] légiói meghódították [[Gallia|Galliát]]. Limburg területe a [[Germania Inferior]] provinciához tartozott, egészen az 5. szd-ig, amikor a Rajnán átkelő germán törzsek kiszorították a keltákat és véget vetettek a római uralomnak.
 
A kora középkorban a térség a [[Frank Birodalom]] része lett, majd a [[843]]. [[augusztus 11]].|augusztus 11-én]] aláírt [[verduni szerződés]] értelmében [[I. Jámbor Lajos]] frank császár fia, [[I. Lothár]] királyságához tartozott. A [[lotaringiai királyság]] teljes mértékben mesterséges politikai képződmény volt, nevét is első uralkodójáról kapta. Az újonnan létrehozott állam egy széles földsáv volt, területéhez tartozott a mai [[Belgium]], [[Luxembourg]], [[Hollandia]], [[Németország]] a [[Rajna]] folyásától nyugatra, a francia [[Elzász|Alsace]], [[Lotaringia|Lorraine]], [[Burgundia|Burgundy]] és [[Provence-Alpes-Côte d'Azur|Provence]] tartományok, [[Svájc]] és [[Olaszország|Észak-Itália]] részei, valamint [[Aachen]], [[Pavia]] és [[Róma]] császári városok.
 
Lothár [[855]]-ben súlyosan megbetegedett és királyságát felosztotta három fia között: legidősebb fia, [[II. Lajos német-római császár]] kapta az itáliai területeket, a legkisebb, Károly kapta Provance-ot, míg a középső, [[II. Lothár]] kapta Lotaringiát, vagyis az észak-nyugati területeket.
 
[[870]]-ben II. Lothár fiú örökös nélkül halt meg és [[870]]. [[augusztus 8]].|augusztus 8-án]] Lotaringiát feloszották a keleti és nyugati-frank királyok, [[II. Lajos német-római császár|II. ''Német'' Lajos német király]] és [[II. Kopasz Károly]] között.<ref>MGH LL Capitularia regum Francorum II, pp. 193-5.</ref> A két terület közötti határt elvileg a [[Maas folyó|Maas/Meuse folyó]] és baloldali mellékfolyója, az [[Ourthe folyó|Ourthe]] jelölte, de gyakorlatilag a terület birtoklásáért még sokáig versegtek egymással a [[Franciaország uralkodóinak listája|francia királyok]] és a [[Német-római császárok listája|német-római császárok]].
 
[[900]]-ban [[Zwentibold lotaringiai király]] halála után Lotaringia gyakorlatilag a keleti-frank királyság (a későbbi [[Német-Római Birodalom]]) része lett, amit azonnal vitatott [[III. Károly francia király|III. Együgyű Károly nyugat-frank király]]. Miután Károlyt [[923]]-ban elmozdították trónjáról, Lotaringia felett teljessé vált a német befolyás.<ref>Thietmari Chronicon (Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 723-871) 1. 23, p. 84.</ref>