A 19.század végi lexikon szerint:"7-10% nitrogént és 2-4% foszforsavat szokott tartalmazni. Trágyázási célokra nagyon alkalmas, termésfokozó hatása azonban nem áll arányban nitrogéntartalmával, mivel utóbbinak rendszerint fele oldhatatlan alakban, mint khitin van meg. Nagyobb mennyiségben [[Szardínia|Szardiniá]]ból, [[Egyiptom]]ból s [[Mexikó]]ból hozzák be, de több hazai barlangban ([[Aggtelek]], [[Esztergom]], [[Orsova]] mellett) is előfordul" Egy élelmes gyógyszerész a 19.században megpróbálta forgalmazni a denevérguanót: Nagysolymosi Koncz Ármin székelyudvarhelyi gyógyszerész is megpróbált értékesíteni [[1879]]-ben német nyelvű körleveleket küldött szét [[Bécs]]be és mindenfelé. A megrendelések egymást érték. Tetemes mennyiséget szállított el postacsomagokban. A denevér guanó valóságos kiviteli árucikké vált az agilis gyógyszerész propagandája nyomán. Azonban a székely irigység, kapzsiság feltámadt s annyira erőt vett a falusi atyafiakon, hogy a „drága szert” még postacsomagokban sem lehetett elküldeni, úgy felborsolták a behozatal költségét. Nagysolymosi Koncz Ármin kénytelen volt a denevér guanó üzlettel felhagyni, habár az, mint szobanövény – és virágtrágya, értékesnek bizonyult a virágkertészetekben. [http://www.uh.ro:8080/servlet/cikk?cimid=12816]
A [[csendes-óceán]]i [[Ballestas-szigetek]], melyek felszínét milliónyi tengeri madár guanója borítja. A guanó begyűjtésében [[Peru]] világelső volt a múlt század első felében.
Napjainkban [[Brazília]] délkeleti részén azzal kísérleteznek, hogy bioenergiát állítsanak elő madarak ürülékéből, amivel a térség iparát kívánják fejleszteni. [http://rockhalo.hu/123/cikk/202949/]. [[Németország]] Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70 százalékban%-ban tyúkpiszokból készül.[http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080102-guano]
