„Tholosz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kozmetikai javítások
6. sor:
 
===Mükénéi tholosz===
[[ImageKép:Atreus-2.jpg|thumb|Atreusz kincsesházának metszete]]
 
A [[mükénéi kultúra]] tholoszainak speciális definíció járhatna. Ha általában tholoszt emlegetnek, sokszor csak a mükénéiekre gondolnak. A mükénéi tholosz a krétaiból fejlődhetett ki, részei: dromosz (felvonulási út), sztomion (bejárat, kapuzat), thalamosz (sírkamra). Ezek a sírok nem kollektív temetkezési helyek. Összesen tizet ismerünk, kilencet Mükénében és egyet Orkomenoszban. Nevüket Mükénéhez köthető mitológiai személyekről kapták, ez mind a régészeti, mind a művészettörténeti irodalomban meghonosodott (nevezhették volna őket a régészeti gyakorlatnak megfelelően 1-től 9-ig terjedő számokkal is). Három csoportba lehet őket osztani közös jellegzetességeik alapján. Ez alapján fejlődési sorrendet is fel lehetne állítani, azonban bizonyíték nincs, hogy valóban az egyszerűbb szerkezetű tholoszból alakult volna ki a bonyolultabb.
 
 
Dombok oldalába építették (s nem vájták!) őket, a kupolát úgy alakították ki, hogy egyre szűkebb köröket raktak ki az építőkövekből, a végül megmaradó nyílást egyetlen kővel fedték be. Kötőanyagot nem használtak, a sírt a tömbök önsúlya és egymásra nehézkedése tartotta meg. A kései sírok teljes egészében szépen faragott elemekből álltak. A munkálatok és szertartások befejezése (ill. a temetkezési hely megtelése) után a sírhoz vezető utat (''dromosz'') földdel feltöltötték, így az építmény nagy része a felszín alá került.
 
 
A legnagyobb és leghíresebb tholosz az úgynevezett [[Atreusz kincsesháza]]. Ezt a Panaitsza-domb oldalában építették. A ''dromosz'' hossza 40 méter, fala itt is pontosan követi a domb emelkedését. A kapu 5,4 méter magas, 2,66-2,46 m széles, a felette lévő két kőgerenda egyenként 120 tonnát nyom. A belmagasság 13,2 m, a sír átmérője 14,5 m. 34 sorban helyezkednek el a kőtömbök (33 kör és a zárókő) Ez utóbbi az egyetlen darabja nem eredeti darabja a sírnak, valószínűleg a sírrablók törték be, amikor kifoszották az épületet. A bejárattól jobbra egy kis kamra található, ajtaja 2,5X1,5 m-es. Az itt elhelyezett kincsek bizonyára már az ókorban eltűntek, a régészek semmit nem találtak. A fal sok helyen kormos, a 19-20. sz-ban pásztorok használták menedékként: a bejárat feletti háromszögű nyíláson jutottak be, a sírt addigra már magasan kitölötte a törmelék és a föld. Ellentétben a legtöbb tholosszal, ezt mindössze egyetlen ember emlékére építették (a hagyomány szerint [[Atreusz]]ról, más verzióban [[Agamemnón]]ról van szó). [[Kr. e. 1330]]-ban készülhetett el.
22 ⟶ 20 sor:
*[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001//1het/muvtori/megold1.html sulinet.hu]
*[http://projectsx.dartmouth.edu/classics/history/bronze_age/index.html projectsx.dartmouth.edu]
 
[[Kategória:Síremlékek]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tholosz