„Teleki József (politikus)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
[[Szék]]i '''Teleki József''', ''gróf, tetétleni'' ([[Gyömrő]], [[1859]]. [[szeptember 2.]] – [[Budapest]], [[1945]]. [[augusztus 27.]]) országgyűlési képviselő, főrendiházi tag
 
==Családja és tanulmányai==
==Életrajza==
Apja széki Teleki Sándor gróf (1829–1875), édesanyja: széki Teleki Jozefina grófnő (1838-1915) voltak. Hat testvére volt: Gyula (1858-1921), Margit (1860-1922), László (1864-1949), Anna (1866-1925), Katalin (1869-1948) és Tibor (1871-1942).
 
Középiskolai tanulmányait, mint magántanuló a gyömrői szülői háznál és a budapesti református gimnáziumban folytatta. Felsőfokon [[Lipcse|Lipcsében]], majd [[Berlin]]ben tanult jogot. Államtudományi doktorátusát a [[budapest]]i tudományegyetemen szerezte. Előbb a pesti felső járás tiszteletbeli főszolgabírája volt, majd elfoglalta helyét a [[főrendiház]]ban. Első beszédét a főrendiház reformtárgyalásakor mondta. Később a főrendiház jegyzője lett, majd a főrendiház delegációjába is póttagul választották. Pest vármegye virilistája lévén, részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában, főként sokat tett a [[lótenyésztés]] emeléséért. 1887-ben [[Szabadelvű Párt]]i programmal a [[fülöpszállás]]i választókerületben képviselő lett. 1892-ben pedig a [[makó]]i választókerületben az ellenzéki [[Justh Gyula|Justh Gyulával]] szemben ő lett a képviselő. 1896-ban azonban (ismét Justh Gyulával szemben) kisebbségben maradt, s újból elfoglalta helyét a főrendiházban. A Pest megyei [[Nemzeti Munkapárt]] megalakulásakor, 1910. március 19-én, elnökévé választotta. Az 1910. évi választások alkalmával a [[dunavecse]]i kerületben lépett fel, de kisebbségben maradt. Tagja volt a közjogi és törvénykezési bizottságnak és a véderő bizottságnak. Ugyancsak tagként vett részt a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, s a közigazgatási fegyelmi bíróság munkájában. A valóságos belső titkos tanácsosi cím birtokosa.
Középiskolai tanulmányait, mint magántanuló a gyömrői szülői háznál és a budapesti református gimnáziumban folytatta. Felsőfokon [[Lipcse|Lipcsében]], majd [[Berlin]]ben tanult jogot. Államtudományi doktorátusát a [[budapest]]i tudományegyetemen szerezte.
 
==Pályafutása==
Középiskolai tanulmányait, mint magántanuló a gyömrői szülői háznál és a budapesti református gimnáziumban folytatta. Felsőfokon [[Lipcse|Lipcsében]], majd [[Berlin]]ben tanult jogot. Államtudományi doktorátusát a [[budapest]]i tudományegyetemen szerezte. Előbb a pesti felső járás tiszteletbeli főszolgabírája volt, majd elfoglalta helyét a [[főrendiház]]ban. Első beszédét a főrendiház reformtárgyalásakor mondta. Később a főrendiház jegyzője lett, majd a főrendiház delegációjába is póttagul választották. Pest vármegye virilistája lévén, részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában, főként sokat tett a [[lótenyésztés]] emeléséért. 1887-ben [[Szabadelvű Párt]]i programmal a [[fülöpszállás]]i választókerületben képviselő lett. 1892-ben pedig a [[makó]]i választókerületben az ellenzéki [[Justh Gyula|Justh Gyulával]] szemben ő lett a képviselő. 1896-ban azonban (ismét Justh Gyulával szemben) kisebbségben maradt, s újból elfoglalta helyét a főrendiházban. A Pest megyei [[Nemzeti Munkapárt]] megalakulásakor, 1910. március 19-én, elnökévé választotta. Az 1910. évi választások alkalmával a [[dunavecse]]i kerületben lépett fel, de kisebbségben maradt. Tagja volt a közjogi és törvénykezési bizottságnak és a véderő bizottságnak. Ugyancsak tagként vett részt a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, s a közigazgatási fegyelmi bíróság munkájában. A valóságos belső titkos tanácsosi cím birtokosa.
A 7. huszárezred tartalékos honvéd huszárhadnagya volt.
Tagja volt a [[harta]]i képviselőtestületnek is. Részt vett az 1896-os [[millennium]]i kiállítás megrendezésében.
 
 
Felesége: Apaji Szászy Júlia (1863-1950) volt. A felesége a vármegye baromfitenyésztési szakosztályának elnökeként is tevékenykedett. Gróf Teleki Margit, leánytestvére (1860-1922) révén [[Khuen-Héderváry Károly]] grófgrófnak sógora volt.
==Tetétleni birtok==
 
[[Dunatetétlen]], pontosabban Nagymajor volt a székhelye a tetétleni grófi családnak. Ide építtetett Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett kastélyt. A két világháború közötti években gróf Teleki József unokaöccse, gróf [[Teleki Mihály]] vette át a [[dunatetétlen]]i gazdaság irányítását az öreg gróftól, aki már nem bírta megfelelően ellátni a feladatot, de azért továbbra is itt élt.