A '''kiváltság''' (privilégium), a szónak tágasabbtágabb értelmében minden kivételes jog ''(jus singulare),'' minden eltérés a rendes v.vagy közönséges jogtól ''(jus generale, commune).'' A kivételes jog lehet kedvező ''(favorabile)'' vagy hátrányos ''(odiosum)'' aaszerint, szerinthogy amintaz azoknakérintett jogait, akiknek részére szól, a közönséges joggal szemben kitágítja v.vagy megszorítja. A kedvező K.-otkiváltságot, ha mindenkire kiterjed, aki a törvény által föltételezettfeltételezett állapotban van, jogkedvezménynek (l. o.)[[jogkedvezmény]]nek nevezik.
Szorosabb értelemben K.-onkiváltságon csak azt a kivételes jogot értjük, mely bizonyos meghatározott személy, dolog v.vagy követelés javára v.vagy kárára (ez utóbbi esetben u. nún. ''privilegium odiosum'') kivételt tesz a közönséges jog alól.
A személyre szóló K.kiváltság ''privilegium personae;'' a dologra v.vagy követelésre szóló K.kiváltság ''privilegium rei.'' A K.kiváltság lehet igenleges ''(P. affirmativum)'' a. m.azaz bizonyos, másokat nem illető előjog, vagy nemleges (''P. negativum'' vagy ''immunitás''), azaz mentesség a nem kiváltságolt állampolgárokat terhelő valamely kötelesség alól; adható továbbá ingyen ''(P. gratuitum)'' v.vagy bizonyos ellenszolgáltatás mellett ''(P. oncrosum).'' A jogkedvezmények a tárgyilagos jognak, a szorosabb értelemben vett K.-okkiváltságok ellenbenviszont csak alanyjogoknak képezik forrását.
==Forrás==
{{pallas}} <!-- csak akkor vedd ki, ha már a jogi kifejezések is frissítve lettek a kurrens jogi terminológia szerint -->
