„Közúti vasút” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: dátumlinkek javítása |
|||
9. sor:
Hazánkban a ''közúti vasút'' kifejezés használata legfőképp a korabeli törvénykezési gyakorlattal kapcsolatos. A korabeli másodrendű, de közforgalmú vasutak (azaz olyan vasutak, amelyek személyszállítást is végeztek) ugyanis épülhettek normál vasútként, közúti vasútként, 1880-tól pedig [[HÉV|helyiérdekű vasútként]]. Ezek a kategóriák nem minden esetben egyeztek meg a vasút jellegével: azaz közúti vasút is kiépülhetett zárt pályás vonalszakasszal egy-egy város külterületén, valamint [[HÉV|helyiérdekű vasutak]] is rendelkeztek sokszor városon belüli közúti jellegű vonalszakasszal.
Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30
[[Kép:Siemens&Halske-Budapest.png|bélyegkép|jobbra|190px|A Siemens&Halske cég kocsiszínje az [[1890-es évek]]ben, mely egyszerre szolgált a villamosok és a gőzvasút kiszolgálására. Ez a jelenlegi Baross-kocsiszín.]]
15. sor:
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (pl. [[Brassó]]), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskeny nyomközű vasútjainak városi szakaszai ([[Békéscsaba]], [[Cegléd]], [[Orosháza]], [[Szatmárnémeti]], [[Nyíregyháza]] – az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). [[Budapest]]en gőzüzemű közúti vasútként engedélyezték a Nagykörút – Kőbánya vonalat (mai 37-es villamos vonala), ám itt a gőzüzem két év után megszűnt.
Budapesten [[1887]]. [[november 28
==Lásd még==
|