„Műtét” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
41. sor:
A betegnek bíznia kell a sebészben, mivel a műtétek rendszerint előre nem látható, csak a test felnyitása után jelentkező kockázattal járnak. A bonyolult műveletben emellett hibázni is lehet, amely [[orvosi műhiba|orvosi műhibának]] a következményei esetleg a beteg halálával és [[kártérítés]]i igényekkel járhatnak. Ennek ellenére a sikeres sebészek nagy megbecsülésre számítanak, műtéti újításaikat világszerte másolják, és nevük az adott műtéti eljárásban fennmarad. Ilyen például a [[Blalock-Taussig műtét]], egy úttörő szívműtét, amely nevét ''Alfred Blalock'' ([[1899]] – [[1964]]) amerikai sebészről és ''Helen B. Taussig'' ([[1898]] – [[1986]]) gyermek[[kardiológus]]ról kapta.
Dr. Taussig tervezte meg és dr. Blalock vezette le az első „kék csecsemő” operációt, amely egy korábban operálhatatlan szívrendellenességgel (''Fallot-tetralógia'') született gyermek megmentését célozta. Az eljárásban a [[szív]]ből kilépő [[artéria|artériát]] a [[tüdő]]be vezető artéiával kötik össze, hogy a [[vér]]nek még egy lehetősége legyen [[oxigén]]felvételre. A kapcsolatot (''anastomosis'') a [[kulcscsont]] alatti artéria és a pulmonáris artéria között hozták létre. Ez volt az első kékbabás műtét, és emiatt kapta a ''Blalock-Taussig söntölés'' (shunt) nevet. A műtét, melyre [[1944]]. [[november 29
A sebészet újabban igyekszik elkerülni az idegen vér használatát ([[vérátömlesztés]]t vagy transzfúziót), sőt magának a testnek a felnyitását is, ez utóbbit [[vér nélküli sebészet]]nek vagy minimális invazív sebészetnek nevezik.
| |||