„CCD” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 87.97.51.123 (v|sz) szerkesztését (oldid: 4137971) |
|||
3. sor:
A '''CCD''' ('''Charge-coupled Device''', azaz töltés-csatolt eszköz) a [[fény]]t [[elektronika|elektronikus]] jelekké alakító eszköz, mely egymáshoz csatolt [[Kondenzátor (elektrotechnika)|kondenzátor]]okból álló [[integrált áramkör]]t tartalmaz. Külső áramkör segítségével minden kondenzátor képes átadni a [[töltés]]ét a szomszédjának, így kiolvasható a kép. A CCD-ket a [[Digitális fényképezőgép|digitális fényképezés]], [[csillagászat]] területén, videokamerákban és optikai szkennerekben alkalmazzák. A csillagászatban részben [[fotometria|fényességmérés]]re, optikai, és [[ultraibolya|UV]]-[[spektroszkópia|spektroszkópiára]] és nagysebességű technikáknál alkalmazzák.
== Története ==
A CCD-t [[1969]]-ben [[Willard Boyle]], és [[George E. Smith|George Smith]] fejlesztette ki a AT&T [[Bell Labs]]nál. A laboratórium éppen egy képtelefonon dolgozott, és a félvezető [[buborékmemória]] kifejlesztésén. A kettőt összekötve Boyle és Smith kifejlesztette, az őáltaluk töltés-buborék eszköznek (''Charge „Bubble” Devices'') nevezett felépítést. Az eszköz lényege az a képesség volt, hogy töltést tudott végigvinni egy [[félvezető]] felületén. Mivel a CCD memóriaeszközként kezdte pályafutását, ezért csupán bemeneti [[regiszter (számítástechnika)|regiszter]]en keresztül kapott töltést. Hamarosan világossá vált, hogy [[fotoeffektus]]sal is fel lehet tölteni az egyes elemeit, és így kép hozható létre. [[1970]]-re a Bell kutatói egyszerű lineáris eszközökben képesek voltak képet létrehozni; megszületett a CCD. Több cég, többek között a [[Fairchild Semiconductor]], az [[RCA]] és a [[Texas Instruments]] is beszállt a fejlesztésbe és programok készítésébe. A Fairchild volt az első, a kereskedelmi eszközök terén, [[1974]]-ben egy lineáris 500 elemes, és egy két dimenziós 100 x 100 pixeles eszközzel.
==Külső hivatkozások==
| |||