|
==A térség földrajzi eredete==
{{lásd|Tiszazug}}
Eredetét tekintve a Tiszazug egyedülálló vidéke a tiszai [[Alföld]]nek, hiszen létrehozásában a [[Duna]] feltöltő tevékenysége játszotta a főszerepet. A felszín jelenlegi képének kialakításában már a Tisza is szerepet játszott, amikor a holocén folyamán nyugat felől érkezve az Alföldre, a homok- és löszfelszín jelentős részét letarolta, s a mélyebb fekvésű részeket saját üledékével töltötte fel. A felszín kialakulásában mutatkozó kettőség a természetes növényzetben megfigyelhető. A magasabb fekvésű homokterületei a [[Duna-Tisza köze]], az alacsonyabban fekvő tájegységei viszont a Tiszántúl növényzetéhez tartoznak. A Tisza medrének alakulását ezen a tájon is különböző korú morotvák sora jelzi. Némelyikük már szinte teljesen feltöltődött, helyét mindössze egy megsüllyedt területrész jelzi a szántóföldeken.
==Településekről==
==Nevezetességei==
===Természeti értékek===
====Növényvilág====
{{lásd|Tiszazug}}
A jellegzetes településszerkezet mellett a kistérség másik nagy értéke a rendkívül gazdag élővilága. A Tisza és a Körös ártereinek természetes növényzetét elsősorban fűz-, nyár-ligeterdők és ártéri rétek, legelők alkották. Az előbbiek még ma is megtalálhatók a folyók hullámterén és a morotvák partján, az utóbbiak viszont az árvízmentesítés után már elkezdtek szikesedni. A terület eredeti növényzete nagymértékben átalakult. A homokos vidékeket szőlőtőkék és gyümölcsfák fedik le. A kistérség legfontosabb vonzerői a tiszakürti arborétum, illetve a [[Körös-Maros Nemzeti Park]]hoz tartozó védett területek, partszakaszok. Mindkettő országos jelentőségű, védett természeti értéknek tekinthető.
A Körös-Maros Nemzeti Park része a kistérségben elterülő Körös-vidék egésze, így a Tiszazugi (szelevényi), illetve a kunszentmártoni és az öcsödi szakasz. Ez a terület gazdag és egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkezik. A kistérségben egy arborétum is létesült, [[Tiszakürt]]ön.
A Körös hullámterének [[Csárdaszállás]] és Szelevény közötti részei elsőként a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület néven váltak védetté. Az országos védelem alá vont területek kibővítésével ezen tájak 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park részei. A 80 km hosszú és átlagosan 800 méter széles zöld szalag ma már tizenegy települést érint, amelyek közül Csárdaszállás, [[Gyomaendrőd]], [[Szarvas (város)|Szarvas]] valamint [[Békésszentandrás]] [[Békés megye|Békés megyéhez]], Mezőtúr, Mesterszállás, Tiszaföldvár, Kungyalu, Szelevény, Öcsöd, illetve Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozik. A Körös-völgy 6.292 hektár kiterjedésével az ország egyik legnagyobb természetvédelmi területe. A Békés megyei szakasz 1979-től, a Kunszentmártonig terjedő Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1980-tól, a szelevényi határig tartó rész pedig 1987-től minősül természetvédelmi területnek. Az összes terület 2/3 része, 4.283 ha Jász-Nagykun-Szolnok megye területén található.
A hullámtér a folyószabályozás során létrejött olyan másodlagos folyóártéri tájjelleg, amely vízépítési emlékeivel valamint élővilágával együtt a magyar természetvédelem egyik legsajátosabb tájértéke. De nemcsak a műszaki létesítmények, hanem a vízparti települések is (Kunszentmárton, Öcsöd) jól példázzák, miként válik a művi és természeti környezetből egy kellemes kultúrtáj. Ez a rendkívül vonzó tájkép - az alföldi nagytájban harmonikus egységet alkotó töltések, települések, hidak, vizek, füzesek, szivattyú- és gátőrházak - a Körösök vidékének legfigyelemreméltóbb látnivalója.
A növénytakaró valamikor gazdag és változatos volt. Az ár- és belvízmentesítési munkálatok okozta változások miatt azonban a különösen vízigényes mocsári vegetáció úgyszólván "hírmondó nélkül" kipusztult. A régen annyira jellemző tölgy-kőris-szilesek ma már csak a magas ártereket tarkítják maradványerdőként. A galériaerdőket gazdag cserje- és gyepszint jellemzi, nyárfáira és füzeire fölkapaszkodik a táj jellegzetes kúszócserjéje, a ligeti szőlő.
====Állatvilág====
A hullámtér számos értékes állatfajnak nyújt életteret. A folyószabályozások előtti élővilág azonban a mainál sokkal gazdagabb volt, hasonlót csak a Duna deltájában vagy a Volga torkolatvidékén találhatunk. A vízrendezések következtében az egykori állatvilág részben kipusztult, részben megfogyatkozott.
A Körösök vidéke ma is kiemelt jelentőségű az állatvilág, különösen a vándormadarak részére. Iránymutató szerepet töltenek be a [[Kárpát-medence]]i madárvonulásban, másrészt gyülekező és táplálkozó helyét, a jeges időszakban pedig telelőhelyét képezik a vízimadarak változatos sokaságának.
===Múzeumok===
|
