„Cseh képregények” változatai közötti eltérés

A '''cseh képregény''' fejlődése a 20. század közepéig számos hasonlóságot mutat a [[A magyar képregény|magyarral]], ám azt követően jelentősek az eltérések. Bár [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]] sem nézte jó szemmel a képregényt a kommunista rendszer, néhány sorozat mégis fenn tudott maradni, és nem alakult ki a magyarországihoz hasonlóan virágzó hagyománya az irodalmi művek adaptációjának. A bársonyos forradalom utáni újraindulás már a külföldi import-sorozatokkal történő vetélkedés jegyében történt, és a mai cseh képregény helyzete nem sokban különbözik a magyartól, noha máshol keresi a kitörési pontokat.

Noha az ország felszabadítása után újra megejelentekmegjelentek a képregények, a kommunista rezsim 1948-tól lényegében ismét betiltotta a képregényeket. A ''Rychle sipy'' megint leállt, és ''Freda, a hangya'' is csak azon az áron folytatódhatott, hogy szerepet vállalt az ötéves tervben, és harcolt ellensége, az amerikai krumplibogár ellen. Az 1950-es évek végétől azonban egyre több gyerekképregény jelent meg, elsősorban az úttörők életét ábrázolva.

Saudek azonban nem adta fel, és egy történelmi témájú képregénnyel próbálkozott, a Robin Hood-szerű ''Lips Tullian'' figurájával. Ám ezt is betiltották, így kénytelen volt elvállalni a ''Zeman őrnagy'' TV-sorozat képregényváltozatának az elkészítését. Végül azonban ez sem jelenhetett meg, és Saudek hosszú időre eltűnt a hivatalos sajtóból. A cseh barlangkutató intézet segítette ki, amikor ártalmatlanul semmitmondó címlapok alatt kiadta néhány albumát. Ezek közül a legismertebb az Ondrej Neff forgatókönyve alapján készített "Arnal a dva draci zuby" (''Arnal és a két sárkányfog''), amely magyarul is megjelent a ''Vampi'' magazinban.

1967-től újra kiadták a ''Rychle sipy'' klasszikus történeteit, és Foglar új epizódokat is írt, amelyeket most már Marko Cermak rajzolt, és a gerincet alkották az első cseh ifjúsági képregénymagazinnak – ám ezt 1968 után leállították. Nagyobb sikerrel jár a "Ctyrlistek" (''Négylevelű lóhere''), az 1944-ben született '''Jaroslav Nemecek''' alkotása. Ez a magazin olyan ártalmatlan történeteket tartalmazott, hogy a cenzuracenzúra nem tudta miért betiltani – csak ennyit ért el, hogy a lap rendszertelenül jelent meg, és nehéz volt beszerezni a kommunista időszakban. Ezzel párhuzamosan kialakult egy underground mozgalom, alkalmi kiadványokkal, néhány ifjúsági lap pedig közölt sci-fi képregényeket.