„Igazfalva” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Testvér-települései: jav. |
végső |
||
178. sor:
==Érdekesség==
Igazfalván az óvoda az újratelepülés első éveiben már megkezdte működését. Mielőtt a magyar állam megépítette volna a középületeket: községháza, iskola, kisdedóvó intézet, paplak, jegyzőlakás (1895) az óvoda (mely 4-7 éves gyerekekkel foglalkozott) a már meglévő erdész lakás épületében működött. A tanítás magyar nyelven folyt, egyre nőtt a létszám az óvodában (100 főre is) és csak 2 óvónőre hárult az oktatás. A 100 főre duzzadt létszámhoz "tartoztak azok a kiskorúak is, akik a temesvári gyermekmenhelyről kerültek Igazfalvára nevelőszülőkhöz". A nevelőszülőknek a magyar állam 10 évesnél fiatalabbakért 8-10 koronát, a csecsemőkért pedig 14 koronát juttatott (évente 130-150 gyermek került ide, beleértve az iskolás korúakat is). Trianon után még néhány évig magyar nyelven folyt az óvodai és iskolai oktatás-nevelés, majd lassan bevezették a román nyelvű oktatást is. 1945-1985-ig az óvoda csak magyar nyelven működött. A bevándorlások következtében megnőtt a román ajkú gyermekek száma, tehát a megyei tanfelügyelőség jóváhagyta még egy csoport működését román nyelven. A mai napig is két csoport működik. [http://www.deltasoft.hu/kat/index.php?km_comm=keres&km_regio=4&km_t=ovo&nev=Igazfalva&submit=keres&ID=3193]
2003. október 13-án Igazfalva kétnapos ünneppel emlékezett a falu alapításának 110. és temploma felszentelésének 100. évfordulójára. Az ünneplő gyülekezet a százéves templom centenáriumára állított kopjafánál (Gergely Zsolt lugosi fafaragó munkája) gyűlt össze. Megjelent Nagy János nyugalmazott tanító munkája: Igazfalva története 1893-2003 című falumonográfia, melyet Vésztő, a testvértelepülés adott ki. (''Sipos János'')
| |||