„Ír-sziget” változatai közötti eltérés

Az utolsó jégkorszak idején a mai sziget jórészét jég takarta és összeköttetésben állt a kontinenssel. Területe mintegy 9000 éve lakott. [[Kőkorszak]]i lakói a [[Kr. e. 8. évezred]]ben érkezhettek és a következő 3-4000 évben kultúrájuk a [[mezolitikus]]ból a fejlett [[neolitikus]]ig fejlődött. A [[Kr. e. 2500]] körül kezdődött [[bronzkor]] idején fejlett [[arany]] és [[bronz]] díszek készültek a szigeten. A [[vaskor]] időszaka a szigeten már a [[kelták]]hoz kötődik. A hagyományos elméletek szerint [[Kr. e. 8. század|Kr. e. 8.]] és [[Kr. e. 1. század|1. század]] közt több hullámban érkeztek a szigetre, az utolsó hullám a [[gaelek]]é volt, akik meghódították a szigetet és öt vagy több apró királyságot hoztak létre. A történészek azonban ma inkább már arra hajlanak, hogy inkább hosszú bevándorlási folyamatról lehetett szó, mint hirtelen gyarmatosítási hullámokról. A rómaiak [[Hibernia]] vagy [[Scotia]] néven ismerték a szigetet. [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] [[100]]-ban részletesen írt a sziget földrajzáról és törzseiről. A helyi emlékezetet az [[ír költészet]], mítoszok és a régészet közvetíti. Róma és a sziget viszonya pontosan nem ismert, a rómaiak írásaiban csak néhány utalás maradt fenn az Ír-szigetre.
 
[[Kép:Stpatrick.jpg|thumb|right| Szent PatrickPatrik szobra]]
A [[Írország Krónikája|kora középkori krónikák]] szerint [[431]]-ben érkezett a szigetre [[Palladius]] püspök, aki azt a missziót kapta [[I. Celesztin pápa|I. Celesztin pápától]], hogy legyen "a„a már Krisztusban hívő"hívő” írek pásztora. Ugyanezen krónikéák szerint a következő évben érkezett ide [[Szent PatrickPatrik]], aki az írek védőszentjévé vált. Palladius és PatrickPatrik tevékenységének részletei vitatottak, de arról nagyjából egyetértés van, hogy mindketten léteztek, bár a krónikák időnként összekeverték tetteiket. Palladius valószínűleg [[Leinster]]be ment, PatrickrólPatrikról pedig azt tartják, hogy [[Ulster]]be ment, ahol fiatalemberként egy ideig valószínűleg fogoly volt.
 
Az új hit terjedése megpecsételte a [[druida]] -hagyományok sorsát.
 
Az ír keresztény tudósok virágzó kolostoraikban jeleskedtek a [[Latin nyelv|latin]] és a [[görög nyelv]] és a teológiai írások tanulmányozásában és a koraközépkor gyakran sötétnek nevezett századaiban is megőrizték a latin és görög kultúra által felhalmozott tudást. Virágzott a kéziratfestés, a fémmegmunkálás és a szobrászat és olyan kincseket hozott létre, mint a [[Kellsi kódex]] (kevésbé ismert nevén ''Columba könyve''), illetve gazdagon díszített ékszereket és az ír tájra jellemző faragott kő nagykereszteket. Ezt a virágzó korszakot a [[9. század]]tól a [[vikingek]] támadásai és pusztításai törték meg 200 évre. Végül azonban a hódítók megtelepedtek a szigeten és sok várost hoztak létre, mint például a mai [[Dublin]], [[Cork]], [[Limerick]] és [[Waterford]].
Névtelen felhasználó