„Fojtás (termodinamika)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás
10. sor:
:<math>\Delta s = - R \int\limits_{1}^{2} \frac {dp}{p} = R \ln \frac {p_1}{p_2} </math>,
 
Úgy lehet venni, hogy a fojtás nem más mint a közeg hasznos munkavégzés nélküli expanziója. Gáz expanziójánál jól követhető a T-s diagramban, hogy a szűkítőnyilásonszűkítőnyíláson áthaladó gáz sebessége először megnő egy adiabatikus expanzió folytán, hőmérséklete is leesik, majd az örvénylés folyamán a belső surlódás felemészti a sebességet és a közeg mozgási energiája fokozatosan hőenergiává alakul: felmelegíti a közeget.
 
A fojtást a műszaki életben gyakran alkalmazzák. A kissé kinyitott vízcsapon a kiömlő víz fojtást szenved. Minden részben kinyitott elzárószerelvény fojtást okoz. Ha egy [[szivattyú]], [[kompresszor]] vagy [[gőzturbina|turbina]] teljesítményét fojtással szabályozzák, akkor részterheléseken a gép hatásfoka romlik. A kis (háztartási) [[hűtőgép]]ekben expanziós gép helyett fojtást alkalmaznak nyomáscsökkentésre. Ez valamit ront a hűtőgép fogyasztásán, de sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a szerkezetet.
25. sor:
*<math>\alpha \, </math> - a gáz [[hőtágulási együttható]]ja
 
Az együtthatót általában [[Celsius|°C]]/bar mértékegységben adják meg, [[SI]] egysége [[Kelvin|K]]/[[Pascal (mértékegység)|Pa]]. Az együttható értéke a gáz anyagminőségétől, és az expanióexpanzió előtti nyomásától és hőmérsékletétől függ. Az ideális gázok együtthatója mindenütt zéró.
 
Minden valóságos gáznak van egy ''inverziós pontja'' , melynél a <math>\mu_{JT}</math> előjelet vált. Ezt a hőmérsékletet a ''Joule-Thompson inverziós hőmérsékletnek'' nevezik, mely a gáz expanzió előtti nyomásától függ. Az expanzió folyamán a nyomás állandóan csökken, így a <math>\partial P</math> előjele mindig negatív. Ennek figyelembevételével az alábbi táblázat mutatja, hogy a fojtás hűti vagy melegíti-e a gázt:
 
Minden valóságos gáznak van egy ''inverziós pontja'' , melynél a <math>\mu_{JT}</math> előjeletelőjelt vált. Ezt a hőmérsékletet a ''Joule-Thompson inverziós hőmérsékletnek'' nevezik, mely a gáz expanzió előtti nyomásától függ. Az expanzió folyamán a nyomás állandóan csökken, így a <math>\partial P</math> előjele mindig negatív. Ennek figyelembevételével az alábbi táblázat mutatja, hogy a fojtás hűti vagy melegíti-e a gázt:
 
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto"
38 ⟶ 37 sor:
|}
 
A [[hidrogén]] és a [[hélium]] Joule–Thomson inverziós hőmérséklete egy bar nyomáson (a normál légköri nyomáson) igen alacsony (például a hélium esetében 51 K, azaz −222 °C). Így a hidrogén és a hélium felmelegszik, ha légköri nyomásról expandál szobahőmérsékleten. MárésztMásrészt a [[nitorgénnitrogén]] és az [[oxigén]] inverziós hőmérséklete 621 K (348 °C) illetve 764 K (491 °C), ezek a fojtás folyamán lehűlnek.
 
== Források ==
* Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. 1961, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
* Dr. Harmatha András: ''Termodinamika műszakiaknak''. 1982, Műszaki könyvkiadó, 1982. ISBN 963 10 4467 X
 
== Refrenciák ==