„Amarna-levelek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Régészeti leletek” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva) |
kép |
||
1. sor:
[[Image:Amarna Akkadian letter.png|thumb|Az EA161-es levél,[[Aziru]]tól, [[Amurru]] királyától ]]
1887-ben egy egyiptomi parasztasszony [[Amarna]] romvárosának téglái közt ásva véletlenül több száz kiégetett agyagtáblára talált. Mint kiderült, 379 db, főként akkád nyelven ékírással írott agyagtáblán az [[Ehnaton]]-kor államigazgatási feljegyzései kerültek elő, más országok uralkodóinak a fáraóhoz írt leveleivel, illetve az egyiptomi uralkodók válaszleveleinek másolataival együtt. Bár sok tábla megsérült, sőt elpusztult, mielőtt a szakemberek kezébe került volna, a fennmaradtakból is szemléletesen kibontakozott a történészek előtt az i.e.1350 körüli egyiptomi világ képe. A táblák ugyanis ontották a kor diplomáciai és politikai életének érdekes híreit. A táblák között egyiptomi-akkád szójegyzéket és babilóniai eposzok iskolai másolatait is megtalálták.▼
▲[[1887]]-ben egy egyiptomi parasztasszony [[Amarna]] romvárosának téglái közt ásva véletlenül több száz kiégetett agyagtáblára talált. Mint kiderült, 379 db, főként akkád nyelven ékírással írott agyagtáblán az [[Ehnaton]]-kor államigazgatási feljegyzései kerültek elő, más országok uralkodóinak a fáraóhoz írt leveleivel, illetve az egyiptomi uralkodók válaszleveleinek másolataival együtt. Bár sok tábla megsérült, sőt elpusztult, mielőtt a szakemberek kezébe került volna, a fennmaradtakból is szemléletesen kibontakozott a történészek előtt az [[i. e. 1350]] körüli egyiptomi világ képe. A táblák ugyanis ontották a kor diplomáciai és politikai életének érdekes híreit. A táblák között egyiptomi-akkád szójegyzéket és babilóniai eposzok iskolai másolatait is megtalálták.
A korszakban négy nagy birodalom létezett: [[Egyiptom]], [[Babilon]], [[Mitanni]] és a [[hettiták|Hettita birodalom]], de nem szabad megfeledkezni [[Asszíria|Asszíriáról]], [[Ciprus]]ról és [[Mükéné|Mükénéről]] sem.▼
▲A korszakban négy nagy birodalom létezett: [[Ókori Egyiptom|Egyiptiom]], [[Babilon]], [[Mitanni]] és a [[hettiták|Hettita birodalom]], de nem szabad megfeledkezni [[Asszíria|Asszíriáról]], [[Ciprus]]ról és [[Mükéné|Mükénéről]] sem.
A korabeli levelekben már annak is nagy fontossága volt, ahogy az uralkodók egymást megszólították. „Testvérem”-nek az egyenrangúak címezték egymást, a független uralkodó a baráti, de hatalmasabb királynak azt írta: „atyám”, alattvalói helyzetből pedig a fejedelem mint „urá”-hoz fordult hódítójához. E levelek egyikéből ismert, hogy Babilon királya éktelen haragra gerjedt, amikor korábbi alattvalója, az asszír király „testvérem”-nek szólította a fáraót. Tudjuk, hogy ajánló-, illetve menlevelekkel ellátott követek járták a távoli földeket, s ők tárgyaltak uralkodójuk nevében. A futárszolgálatot hírvivők teljesítették; lepecsételt tarsolyt akasztottak a nyakukba, s abban vitték a királyi leveleket. Egy-egy szövetség megerősítésének legjobb módja a házasság volt. [[IV. Thotmesz]] például a békeszerződés egyik kikötéseként vett feleségül egy mitanni hercegkisasszonyt, de még fia és unokája is Mitanniból nősült. Ezzel szemben az egyiptomi királyi család leányai sose nyújtották kezüket idegennek. Így akarták elkerülni, hogy külső személy igényt tarthasson Egyiptom trónjára. Amikor egy babiloni király egyiptomi menyasszonyt kért, a levelek tanúsága szerint rögtön kikosarazták.
| |||