„Magyargoroszló” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Népességi adatok eltávolítása, át lettek másolva sablonba |
Magyargoroszló története |
||
18. sor:
==Története==
[[1441]]-ben említik ''Gorozlo'' néven. [[1601]]-ben itt győzték le [[Giorgio Basta|Basta]] és [[Vitéz Mihály]] vajda csapatai [[Báthori Zsigmondot]], az elfogott magyar tiszteket 60 bitófára akasztották fel.▼
[[Kép:Guraslau 1601.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Goroszlói csata]]
[[Kép:Guraslau1601.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Goroszlói csata egy régi rajzon]]
'''Goroszló''' nevét már a [[Váradi Regestrumban is említették [[1205]] és [[1235]] között, majd [[1445]]-ben '''Gorozló''',[[1454]]-ben '''Két Magyar Gorozlo''', [[1584]]-ben pedig '''Guruzló''' néven említették az oklevelek.
'''Magyargoroszló''' Somlyóhoz tartozott, és a [[Báthory család|Bátoriak]] és a [[Bánffy család|Bánfiak]] birtoka volt.
▲
A goroszlói csatában a falu is elpusztult, a régi falu nem a mai helyén állt, hanem az 1601-es csata után költözött a mai helyére.
A fennmaradt néprege szerint a lakosságot a templomban támadták meg istentiszteleten. Egy részét leölték, más részét rabságba hurcolták, köztül a papot is egy kisfiával együtt.
[[1648]]-ban [[Rákóczi család|Rákóczi]] birtok volt, [[I. Rákóczi György]] fejedelem fiának [[II. Rákóczi György]]nek és nejének [[Báthory Zsófia|Báthory Zsófiának]] adományozta.
[[1677]]-ben egy itteni részbirtokba beiktatták özvegy Bánffy Dénesné Bornemissza Katalint.
[[1708]]-ban a [[kuruc]] világban a falu ismét elnéptelenedett egy időre a környéken folyó csatározások miatt, később a kincstáré lett, amely Cserey Farkas udvari tanácsosnak adta.
[[1724]]-ben itteni részbirtokukon Losonczy Bánffy György, Zsigmond, László és Kristóf osztozkodtak.
[[1759]]-ben két egyenlő részre osztotta a birtokot Bánffy Ferenc és Boldizsár.
[[1808]]-ban végzett összeíráskor Goroszló birtokosai voltak: gróf Bánffy, báró Bánffy, Szénás, Fodor, Koszorús, [[Kállay család|Kállai]], Beczkai családok.
[[1847]]-ben 719 lakosából 363 görög katolikus, 356 református volt.
[[1890]]-ben 680 lakosa volt, melyből 480 magyar, 8 német, 191 oláh nyelvűvolt, ebből 193 görög katolikus, 478 református, 1 unitáriánus, 8 izraelita, a házak száma pedig 124 volt.
[[1910]]-ben 804, többségben magyar lakosa volt, jelentős román
kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szilágy vármegye]] [[Zilahi járás]]ához tartozott.
==Nevezetességek==
* Református kőtemploma
* Görög katolikus fatemploma
* [[Goroszlói csata]] [[1601]] augusztus 3.
==Források==
==Hivatkozások==
| |||