„Lónya” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
'''Lónya''' [[község]] [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében]], a [[Vásárosnaményi kistérség]]ben.
==Fekvése ==
Lónya a Magyarország észak-keleti csücskében helyezkedik el, így a beregi tájegység legészakibb. magyar települése. A községet nyugati oldalról a Tisza, északi és keleti irányból az ukrán határ szegélyezi. Lónya két egyutcás falu, Kis- és Nagylónya egyesítéséből keletkezett. Új településrészek a két falu közt a 20. században épültek.
A település mellet elhaladó Tiszát napjainkban fürdőzők helyett inkább a vizittúrázók és horgászok látogatják.
Az egykori kastélypark
== Története ==
[[Kép:Wallpaintingslonya.jpg|300px|thumb|left|A freskók]]
A történeti kutatások alapján a község már a [[honfoglalás]]kor is létezett. Első írásos említése [[1270]]-ben egy adománylevélben történt. A [[13. század]]ban a falu [[Bánk bán (nádor)|Bánk bán]] birtoka volt, és a [[Gertrudis|Gertrúd]] ellen elkövetett merénylet követő jószágvesztés következtében a birtok [[II. Endre|II. Endrére]] szállt. Ő egy Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a ''nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay'' családhoz került. Ezidőtájt vált külön a falu Kis- és Nagylónyára. A 14. században épült a [[román stílus]]ú, festett famennyezetű [[református]] templom. [[1567]]-ben [[tatárok|tatár]] betörésról szóltak a híradások.
A falut birtokló Lónyay család viszonylag korán, a [[16. század]] végén felvette a [[református]] hitet és a község lakosainak többsége ma is református vallású. A református hitre téréssel egyidejűleg a nagylónyai templom díszes középkori freskóit lemeszelték, amely így konzerválódott és feltárása a közelmúltban fejeződött be. [[1780]] körül a Lónyával szemben lévő [[Szigetfalu]] lakossága a [[Tisza]] áradásai miatt Kislónyára költöztek. Az 1865-ös kateszteri térkép szerint Kislónyán egy, Nagylónyán négy szárazmalom is volt.
A két község közigazgatásilag [[1934]]-ben Lónya néven egyesült. A községbe [[1944]]. [[október 29.|október 29-én]] vonultak be a [[Vörös Hadsereg]] csapatai. A [[II. világháború]] alatt sokan meghaltak a frontokon, és a falu lakosai közül sokakat hurcoltak el hadifogságba. A falu jellegét tekintve mindvégig agrártelepülés volt, a gazdák nagyrészét három faluval (Lónya mellett Mátyus és Tiszakerecseny) közös termelőszövetkezetbe tömörítették. Az [[1990-es évek]]ben megtörtént a földek privatizációja, a családok nagy része ma is a mezőgazdaságból él. A település bezártságán enyhített a Tiszamogyorós és Lónya között 1997-ben üzembe helyezett pontonhíd, amely gyorsabb és állandóbb kapcsolatot jelent a közeli Nyírséggel, mint az az előtt működő komp. A pontonhíd a vízállástól függően üzemel.
== Nevezetességei ==
[[Kép:Lónya légifotó.jpg|300px|thumb|
* Református templom (román, XIII. század)
Az egyhajós, keletelt templom román sítusban épült, amelyet a 14.-15. században gótikus elemekkel toldottak meg. A templomban igen szép falképeket tártak fel, emellett restaurálták a templom festett fa berendezéseit a szószékkoronát és a karzatot. A freskók feltárásával egyidejűleg tetőszerkezetét magasították és eredeti formában, zsindellyel fedték át.
* Fa harangláb (1781)
A 26 m magas torony rendkívül karcsú hatású. Az 1781-ben épült fa harangtorony Kakukk Imre ácsmester és Bán Péter legényének munkáját dicséri, akik a környék több fa harangtornyának is építői voltak. Tornyában két harang lakik, egyik 1666-ból, másik 1741-ből. A lónyai harangtorony, méreteivel és kifinomult arányaival a térség legkiemelkedőbb fa harangtorony. A harangtorony helyt kapott az UNESCO világörökségi javaslati listáján.
* Lónyay család egykori kastélyának parkja
1960-ban égett le a 18-19. század fordulóján épített lapos tetős, olasz tervezésű, egyszintes kastély, melyet több hektáros kert övezett. A mai napig megmarad belőle az öreg gesztenyefasor és a száz éves piramistölgyek.
* Lónyay család sírkápolnája▼
▲* Lónyay család sírkápolnája és a lónyai temetőkert
A 19. század végén épült neogótikus stílusban a nagylónyai temetőkert északi részén Lónyay sírkápolnája. A sírkápolnában nyugszik Magyarország néhai miniszterelnöke, gróf [[Lónyay Menyhért]] és 27 családtagja. A temetőkertben már csak elvétve találni a hagyományos népi fejfák közül, amelyek csak oszlopszerű alakjában tér el a szatmárcsekei csónakos fejfáktól.
* Lónyai-erdő
A község dél-keleti határában kezdődik a Szatmár Beregi Tájvédelmi Körzet részét képező, 407 ha-os Lónyai-erdő, amely főként tölgy-, kőris-, és szil ligeterdő, idősebb elegyei 70-80 évesek. Vadállatok közül kiemelhető a gímszarvas, vaddisznó, és őz-állomány. Az erdő kedvelt vadászhely, legegzotikusabb lakója a [[keresztes vipera]] (Vipera berus), amely egyike a két magyarországi mérgeskígyóknak.
==Híres lónyaiak==
* A Lónyay család számos jeles államférfit adott Magyarországnak. Kiemelhető [[Lónyay János]] (1796-1859) udvari tanácsos, Bihar és Bereg vármegyék főispáni helytartója és fia gróf [[Lónyay Menyhért]] (1822-1884), aki 1871-72-ben Magyarország miniszterelnöke volt
*[[Szini Péter]]; újságíró, publicista.
* A faluban nőtt fel és sokáig tevékenykedett
* Dr. Rácz Antal afrika
==Önkormányzat==
| |||