„Galluszsav” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új szakasz: Előfordulása. |
|||
34. sor:
== Kémiai tulajdonságai ==
Ha 250 °C-ra hevítik, megolvad, és közben [[pirogallol]]lá alakul. Ez a reakció [[dekarboxilezés]]. (A dekarboxilezés a karboxilcsoport [[szén-dioxid|CO<sub>2</sub>]] formájában való lehasítását jelenti.) [[Vas(III)-klorid]] hatására
A szerkezetének megfelelően a fenolok és a karbonsavak reakcióit mutatja. A hidroxilcsoportjaival észtereket és [[éter (kémia)|étereket]], a karboxilcsoportjával észtert képezhet. A benzolgyűrűhöz kapcsolódó hidroxilcsoportok növelik az aromás gyűrű reakciókészségét (aktiváló hatás).
A galluszsav pirogallolhoz hasonlóan hasonlóan erős redukálószer. [[Ezüst|Fémezüstöt]] választ le az ezüstsók, [[arany]]at az aranysók oldatából. Az oxigént a lúgos oldata elnyeli.
== Előfordulása ==
A galluszsav az egyik legelterjedtebb növényi sav. A természetben főként kötött állapotban fordul elő a [[tannin]]okban. A tanninok a növényvilágban elterjedt vegyületek. Nagy mennyiségű tannint tartalamz a [[tölgyfa]]kéreg, a [[teacserje|tealevél]] és a [[fenyő]]fakéreg. A legnagyobb mennyiségben a [[gubacs]]okban található.
A csersavat [[Carl Wilhelm Scheele|Scheele]] fedezte fel tanninok penészedésekor [[1786]]-ban.
== Hivatkozások ==
| |||