„Kondrumok” változatai közötti eltérés

A '''kondrumok''' tizedmilliméterestől a centiméteres méretig terjedő nagyságú kicsiny gömbök[[gömb]]ök. Az elnevezés görög eredetü és magokat jelent. A kozmikus térből érkező meteoritok[[meteorit]]ek tartalmazhatják őket. A meteoritek egy csoportja, a kondritok, ezekről kapták nevüket.

A korai [[ásványövek a Naprendszerben]] a nap körüli térség ásványszemcséit szolgáltatták a későbbi anyagfölhalmozódási folyamatokhoz. A korai Nap kitörései időnként forró gáztömegeket dobtak ki, melyek megolvasztottak egyes, addig már kivált ásványszemcséket. Ezek az ásványszemcsék gömbökké olvadtak, majd lehülteklehűltek és kikristályosodtak. A gömbbé olvadt szemcsék megőrizték alakjukat kihüléskihűlés után is. Ütközések során a kisebb szemcsék összetapadtak. Ebben a szemcsék elektrosztatikus feltöltődése is szerephez jutott. A kondrumokat ma a kondritos meteoritekben találjuk meg. A kondritos meteoritek égitesttöredékek. Azokból a kisebb méretű, kondritos anyaguanyagú égitestekből származnak, amelyek nem melegedtek föl a Naprendszer elmúlt 4 és fél milliárd éve alatt.

[[Image:Chondrules Bjurboele.jpg|bélyegkép|jobb|250px| Szeparált kondrumok a Bjurboele nevű kondritos meteoritbólmeteoritből.]]

A kondrumok a kondritos meteoritek [[kondritok]] szövetében fontos alkotóelemek. A kondritos szövet a gömb alakú kondrumokmól és a mátrixból áll. Vannak olyan meteoritek, melyekben szinte egymáson támaszkodnak a fölhalmozódott gömböcskék. Minden gömböcskének egyedi lehüléstörténetelehűléstörténete volt addig, amig összesodródva kisebb nagyobb halmazokba nem álltak össze. Amikor már égitest méretüvéméretűvé vált a fölhalmozódott anyagmennyiség, újabb folyamatok kezdődtek el az égitestben. Ezekről a kondritos égitest fejlődéstörténetét leiróleíró szócikkben olvashatunk ([[kondritok]]).

*Bérczi Sz. (1991): KristályoktókKristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest