„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''kende''' (''kündü'') magyar méltóság volt a [[kettős fejedelemség]] idején, a honfoglalás előtt, a főfejedelem és vallási vezető.
 
A tisztség létezéséről az arab [[Dzsajháni]] írásából tudunk, aki [[Ibn Ruszta|Ibn Rusztát]] idézi – [[Gardézi]] is hasonlót ír – a magyaroknak két királyuk van, az egyik névleges, akit nagyon tisztelnek, ez a ''kende'', a másik a '''dzsula''' ([[gyula (méltóságnévméltóság)|gyula]]), aki a parancsokat osztja, a hadat vezeti és a tisztviselőket kinevezi. Ez a rendszer, a [[kettős fejedelemség]], ami nagyon hasonlít a [[kazárok]] és a [[türkök]] [[szakrális kettős királyság]]ára. [[Ibn Fadlán]] írja le a ceremóniát, ahogy a [[kagán]] – akinek a magyar kende szerepe megfelel – fogadja a valódi parancsokat osztogató, de [[sztyeppei szakralitás]]sal nem rendelkező társuralkodót, a [[kagán-bég]]et – a magyar gyula megfelelőjét . A kagán nála még négy havonta megjelenik a nép előtt, de ha kilovagol, bár egész serege vele megy, de egy mérföld távolságon kívül, hogy senki se lássa. Ha mégis szembetalálkozik valakivel, akkor az arcra borul és addig nem emeli fel a fejét, amíg a kagán el nem haladt mellette. Egy későbbi időszakról [[Maszúdi]] már azt azt írja, hogy a kagán soha sem lovagol ki és sohasem találkozik a népével.
 
Egyes hipotézisek szerint a honfoglaláskor [[Kurszán fejedelem]] viselte a szakrális kende méltóságát, ennek azonba súlyosan ellentmond az a tény, hogy Kurszán konkrét vezető szerepet játszott a nyugati hadjáratokban és [[Pannónia]] meghódításában. Őt olyan lakomára sem hívhatták volna a bajorok, ahol végül is [[904]]-ben megölték.