„Tornyai János Múzeum” változatai közötti eltérés

A [[II. világháború]] alatt nem érte károsodás a múzeumot, a háború után azonban beköltözött az [[SZDP]] a múzeumi épületbe, s lezajlott a múzeum anyagának egy gyors, szakszerűtlen költöztetése a Kálvin téri Nagy Ernő-féle házba. Sok minden összetört, el is veszhetett. Pár év múltán megszűnt a SZDP, s a múzeum visszaköltözött régi helyére, sőt az államosítások révén egy mellette levő házat, a Korda (Klein) házat is sikerült megkapni, sőt a könyvtár is külön épületbe költözött. Javultak a körülmények, igazgatóvá a Tornyai János Társaság elnökét, [[Galyasi Miklós]] (1903-1974) költőt nevezték ki már [[1946]]. [[február 1].-től. Galyasi Miklós kitűnő szakembereket vett maga mellé, Korek József (1928-1992) régészt, [[Kiss Lajos]] néprajztudóst, [[Bodnár Éva]] (1927-1994) művészettörténészt. Galyasi Miklós múzeumigazgató javaslatára vette fel [[1951]]-ben a vásárhelyi múzeum a Tornyai János nevét.

 

 

1961-1991-ig Dömötör János, művelődéstörténész, művészeti író igazgatta a Tornyai János múzeumot, sikerrel szervezte új kiállító helyek megnyitását. Igazgatásának idején sokat tettek az Erzsébet úti Papi szélmalom megmentéséért, [[1974]]-től létrehozták a [[Csúcsi Fazekas-ház]] kiállítóhelyet, [[1975]]-ben a [[Kopáncsi tanyamúzeum]]ot, mindezek Hódmezővásárhely régi mesterségeit és hagyományos életformáját mutatják be. Szintén az ő igazgatása alatt nyílt meg az [[Alföldi Galéria]] [[1985]]-ben, ezen utóbbi lépéssel több lehetőség nyílt a kortárs művészeti alkotások gyakoribb bemutatására. A vásárhelyi és alföldi művészeken kívül a mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola munkásságának rendszeres bemutatására is sor kerülhetett. Évi rendszerességgel ismétlődő esemény a [[MKISZ]] kerámia szakosztályának szimpóziuma és kiállítása és a MKISZ Csongrád megyei szervezetének seregszemléje.