„Erőmű” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: pt:Usina |
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például |
||
17. sor:
A gőzturbinák egyik hátránya, hogy az alkalmazandó nagy gőznyomások miatt tekintélyes falvastagságú alkatrészeket kell használni, ennélfogva egy gőzturbinát csak lassan lehet elindítani és leállítani, mert egyébként a hőmérsékletkülönbségek miatt az alkatrészek deformálódnának, sőt elrepednének. Gőzturbinákat alaperőművekbe építenek, ezek jó hatásfokú, gazdaságosan működtethető létesítmények, melyeket lehetőleg legnagyobb teljesítményük közelében járatnak. A gázturbinák alkatrészei vékonyfalúak, ezért igen gyorsan lehet indítani és teljesítményüket változtatni. Az elektromos hálózat terhelésének egyenetlenségeit ezért gyakran gázturbinás, u.n. csúcserőművekkel egyenlítik ki.
Kisebb erőművek turbinák helyett [[belsőégésű motor]]okkal is épülnek. Ezek tüzelőanyagnak földgázt, gázolajat (Diesel-olajat) vagy nehézolajat használnak. Ilyen erőműveket elszigetelt településeken vagy olyan helyeken építenek, ahol a folyamatos villamosenergia ellátás létfontosságú a hálózat üzemzavara esetén is (
A gőzturbinákból kiáramló kisnyomású gőzt le kell csapatni. Erre közeli folyók, tavak vagy a tenger vizét használják hűtőközegként, és ilyenkor a vízgőz kondenzálására szolgáló hőcserélőből, az u.n. kondenzátorból kiömlő, kissé felmelegedett hűtővizet visszavezetik az eredeti forrásához. Ha nincs elegendő mennyiségű hűtővíz, akkor [[hűtőtorony]] építése szükséges. Ebben a hűtővíz részleges elpárologtatásával hűtik vissza a felmelegedett hűtővizet és a folyóból vagy tóból csak a párolgási veszteséget pótolják. Ritka esetben, ha egyáltalán nem áll rendelkezésre pótvíz, akkor a hűtővizet zárt rendszerben keringetik és levegővel hűtik: ilyen a magyar fejlesztésű Heller-Forgó rendszer.
| |||