„King Kong (film, 1933)” változatai közötti eltérés

 

A stop motion és a különféle effektek (vetített vászon előtti felvétel), amik ebben a 1933-as produkcióban láthatók, akkor technikai újdonságnak számítottak. A cselekmény elején a túlméretezett majom nagyon gonosz, ám egy azóta elhíresült jelenetben az 50 láb magas monstrum a hőn áhított nővel egyetemben megmássza az [[Empire State Building]]et, már szinte együtt érzünk vele. Az eredeti elképzelés szerint a történet még kegyetlenebb volt, ám az 1933 januárjában megtartott tesztvetítés alkalmával az akkor még csak burleszkekhez és revü show-khoz szokott közönség sikoltozott az előadás közben, így finomítani kellett bizonyos részeket. A film jeleneteiben Kong embereket eszik, embereken tapos stb. Az egyik ilyen cenzúrázott jelenetben Kong a mélybe taszíttat néhány fehér embert, ahol már egy rakás éhes óriáspók várakozik rájuk. Azonban a leglátványosabb jelenet, nevezetesen Kong csatája a Tyrannosaurus Rexszel benne maradt, így tisztelettel figyelhetjük a két, 45,72 cm nagyságú báb csatáját. A filmtörténet első nagy szörnyetegének üvöltésekor egy oroszlán bömbölt. Néhol a hangmérnök morajlását, tigrisbömbölést és hasonló zörejeket vélhetünk felfedezni a film során. A hang mellett érdemes figyelemmel lenni két díszletre is: a gátra és a dzsungelre, ahol hőseink az őskorból visszamaradt lények elől menekülnek. Az előbbi díszlet, mely arra szolgált, hogy kordában tartsa az emberevő fenevadat, számos produkcióban bukkant fel: a nagy kaput eredetileg [[Cecil B. DeMille]] építette a ''Királyok királya'' című filmjéhez [[1927]]-ben. Ott a templom bejárataként működött, és a Kongot követően nem sokkal, pontosabban [[1938]]. [[december 10]]-én az [[Elfújta a szél (film)|Elfújta a szélben]] végleg füstté vált az atlantai jelenet forgatásakor. Az őserdő pedig egy későbbi, szintén Selznick-produkcióban, a ''The Most Dangerous Game''-ben (1932) látott el fontos feladatot.