|
===Talaj (föld) jegyű helyek===
Amennyiben egyszer megbolygatjuk a földfelszínt – pl.például ásunk egy gödröt –, már megváltoztatjuk a talaj szerkezetét. Gödrünk akár természetes, akár mesterséges módon töltődik fel, talajszerkezete az eredeti talajétól eltérő lesz. Megváltozik a vízháztartása, tápanyagtartalma. A jobb vízháztartású terület (feltöltött árok vagy gödör) a környezetétől elütő, sötétebb színben látszik. Az ellenkező történik, ha falak vannak eltemetve. Itt a kövek és a törmelék nem szívnak fel vizet, így fölöttük a talaj könnyen szárazzá válik. Továbbá, a kövek és törmelék a szántás során a felszínre kerülhetnek, ezek a helyek világosabb színnel látszódnak.
Talaj jegyű helyek többnyire tavasszal és ősszel fedezhetők fel, szántás után. A különböző visszatöltött anyagnak a tél elején és a végén egy különös hatása van, amit úgy hívnak „dérjegy” vagy „fagyjegy”. Feltöltött árkok és falak meleget és hideget is őriznek. Ezért láthatóvá válnak olvadásnál vagy fagyásnál dér vagy enyhe hótakaróval. Reggel lehet őket rögzíteni, de csak pár óráig láthatóak.
===A magyar régészet korszakai a 20. században===
====A századelő és a két világháború közötti korszak====
Ugyanakkor a légirégészet terén, ''Neogrády Sándornak'' (1894–1966) köszönhetően, lépést tartottunk a nemzetközi kutatással. ''Radnóti Aladár'' (1913–1972) pl.például katonai felvételek segítségével igazolta, hogy a római kori [[limes]] az [[erdély]]i [[Meszes]]en teljes egészében ki volt építve.
====A 20. század második fele====
A korábban már jól bevált, régi módszereket, pl.például a légifelvételezést az [[1950-es évek]]ben nem, csak az [[1960-as évek]] konszolidációja után lehetett ismét alkalmazni. A római korban az [[Alföld]]ön épített hosszanti földsáncok ([[Csörsz-árok]], másként szarmata sánc) és a Tisza-II. vízlépcső kutatásánál ''[[Patay Pál]]'' (1914–) és ''[[Soproni Sándor]]'' (1926–1995) régészek irányították a repüléseket (1968, 1971). A következő évtizedek legjelentősebb kezdeményezése Vas megyében ''[[Bándi Gábor]]'' (1949–1988) {V-356.} <!-- mi az a v356? – g --> nevéhez kapcsolható; nem régészeti célú felvételek segítségével először sikerült 130 km<sup>2</sup>-nyi területet feldolgozni. [[1977]]-ben készült az első fekete-fehér, [[1983]]-ban az első színes, régészeti célú infrafelvétel hazai lelőhelyről.
A rendszerváltás utáni évektől ''[[Visy Zsolt]]'' szervez légifotó alap- és továbbképzéseket külföldi repülős szakemberek részvételével.
| 