„Egyszerűsítő írásmód” változatai közötti eltérés

#*szótő belsejében, pl.például ''roggyan'' (nem „rogygyan”)

#*és (a [[szóelemző írásmód]] ellenében) szótő és toldalék találkozásakor, pl.például ''ággyal'' (nem „ágygyal”)

#Ha három mássalhangzó találkozna, csak kettőt írunk le (a [[szóelemző írásmód]] ellenében), pl.például ''tollal'' (''toll'' + ''lal'', nem „tolllal”), Mariannal (''Mariann'' + ''nal'', nem „Mariannnal”), ''hallak'' (''hall'' + ''lak'', nem „halllak”). Ez azonban nem vonatkozik a családnevekre, az idegen szavakra és a szóösszetételekre.

#Az egyszerűsítő írásmód megnyilvánulásának tekinthetők azok az esetek is, amikor egyes különbségeket nem jelölünk, pl.például dz-t és dzs-t röviden írjuk akkor is, amikor hosszan hangoznak, a zárt [ë]-t ''e''-vel jelöljük, a rövid [á] hangot ''a''-val írjuk, a két magánhangzó közt megjelenő [j] hangot elhagyjuk, az ''n'' + ''gy/ty'' betűk találkozásakor fellépő hasonulást – a betűkapcsolatok hagyományos megkötései miatt – szintén nem jelöljük az írásban (ez utóbbiak a magyar nyelv fonológiája alapján megjósolhatók). Ezek listáját l. [[A kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája]] cikkben.

#Az ''i''-re végződő földrajzi nevek ''-i'' képzős származékainál nem írunk két ''i''-t, pl.például ''zamárdi, helsinki'' ({{akh|175}}, {{akh|215|szöveg=215.}}).

#A harmadik [[mozgószabály]] is egyszerűsítésen alapul, mivel a közös tag mellett elmarad az összetételt jelölő kötőjel (pl.például ''kutya-macska barátság'').

#A kijelentő mondat végén álló, ponttal rövidített szó (pl.például ''stb.'') után csak egy pontot teszünk.

#Ha helyre utalva nem dönthető el egyértelműen, hogy természetföldrajzi névként vagy településrésznévként használjuk (az előbbi ugyanis kötőjeles írást, az utóbbi pedig egybeírást von maga után), olyankor az egyszerűbbet, az egybeírást választhatjuk, pl.például ''Margitsziget'' ([[OH.]] 197. o.).

#Ha egy szerkezetnél a [[mozgószabály]] alkalmazása nélkül is lényegében azonos szerkezetet kapunk, eltekinthetünk a szabály alkalmazásától, pl.például ''érettségikövetelmény-rendszer'' helyett ''érettségi követelményrendszer'' is írható. (Ez természetesen nem érvényesül olyankor, ha a mozgószabály nélküli szerkezet nem tudja [[az értelemtükrözés elve|tükrözni]] a jelentést, pl.például az ''angol nyelvtanítás'' mást jelent, mint az ''angolnyelv-tanítás.'')

#A szabály szerint ha egy idegen írásmódú szó néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződik, akkor a hozzá kapcsolódó ragot kötőjellel írjuk, pl.például ''Calais'' (ejtve [kálé]) → ''calais-i'' ({{akh|217|a}}). Ha azonban ez a szó természetföldrajzi név tagjává válik, és újabb kötőjel kerül melléje, akkor az előbbi kötőjel az egyszerűsítés elve alapján elmarad, pl.például ''Calaisi-szoros'' ([[OH.]] 208.)

#Latin betűs idegen szavak írásában az alapbetűkről elhagyhatók a mellékjelek, ha azok szedése nehézségekbe ütközik. Pl.Például ''Čapek, François, Łódź'' → ''Capek, Francois, Lódz'' ({{akh|214}})