„Az értelemtükrözés elve” változatai közötti eltérés

*Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, pl.például [haggya] leírva ''hagyja.'' (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, pl.például [higgye] leírva ''higgye'', nem „hiszje”.)

*A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, pl.például ''kovács'' és ''Kovács.''

*A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, illetve egybeírással, pl.például ''három szög'' és ''háromszög'' ({{akh|95}}). Ha két szó kapcsolata új jelentésre tesz szert, azt egybeírással jelöljük: ''gyors vonat'' ’sebesen közlekedő vonat’ és ''gyorsvonat'' ’vonatfajta’ ({{akh|107|b}}, {{akh|112|szöveg=112.}}, {{akh|117|b|szöveg=117. b)}}, {{akh|123|b|szöveg=123. b)}}, {{akh|125|b|szöveg=125. b)}}, {{akh|128|b|szöveg=128. b)}}, {{akh|129|szöveg=129.}}).

*Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl.például ''Margitsziget'' ({{akh|175|b}}), és másként, ha földrajzi értelemben, pl.például ''Margit-sziget'' ({{akh|176|b}}).

**''Homoki Malom'' csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, pl.például csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. ''Víg Kalmár étterem,'' {{akh|190}})