„Kibernetika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (12) |
|||
5. sor:
A fiziológus [[Richard Wagner (fiziológus)|Richard Wagner]] szerves rendszerek szabályozóköreit vizsgálta, és 1925-ben matematikai nyelven leírt egy szabályozási folyamatot, amely nem műszaki természetű: a vázizomzatnak a változó környezeti erőkhöz való alkalmazkodását. A ''homeosztázis'' fogalma, amelyet [[Walter Bradford Cannon]] alakított ki 1932-ben, azt fejezi ki, hogy szerves szabályozási rendszerek gondoskodnak arról, hogy egyes fiziológiai mennyiségek megengedett határok között maradjanak, illetve optimális értéket vegyenek fel. H. Schmidt 1940-ben rámutatott arra, hogy a technikában és az élőlényekben fellépő szabályozási folyamatoknak vannak közös vonásai. Eközben különböző műszaki területeken építettek fel szabályozóköröket; az elsők közül való [[James Watt]] [[centrifugál regulátor|centrifugális szabályozója]]. 1913-ban valósítja meg [[Alexander Meissner]] a róla elnevezett ''visszacsatolási kapcsolásban'' a szabályozásban fontos ''visszacsatolás'' elvét híradástechnikai célokra, miután [[James Clerk Maxwell]] már 1868-ban közzétette elméleti munkáit a visszacsatolás ''feed-back'' (ang., ''visszacsatolás'') mechanizmusáról.
Wiener a légelhárítás kérdéseivel foglalkozva került szembe szabályozáselméleti problémákkal. Feltételezte, hogy
A híradástechnika rámutatott a különböző tudományterületek további közös vonásaira, különösen akkor, amikor nagy elektronikus számítóautomatákat kezdtek készíteni.
14. sor:
===A kibernetika területei===
*Elméleti kibernetika: Idesorolják a rendszerelméletet, a játékelméletet, az információelméletet és az automaták elméletét.
*Alkalmazott kibernetika: Kibernetikai módszerekkel és fogalmakkal szövi át az egyes tudományokat,
*Műszaki kibernetika. Idetartozónak számítják
*Biokibernetika: Biológiai tárgyakat kibernetikus rendszereknek fognak fel, és biológiai tényállásokat szabályozási folyamatokként értelmeznek. Társadalmi, illetve szociális téren az emberek, illetve embercsoportok a közöttük fennálló bonyolult kapcsolatok következtében dinamikus rendszereket alkotnak.
*Gazdasági kibernetika: Mind nagy méretekben,
===A kibernetikai kutatás módszerei===
Kibernetikai kutatásokban ''absztrahálnak'', eltekintenek a különböző szakterületeken található dinamikus rendszerek mindenkori megvalósulásától és általánosítanak;
A kibernetika fontos segédeszköze a ''modell'', egy mesterségesen felállított rendszer, amely előírt kérdésfeltevésben valamely reális rendszer fontos tulajdonságait vagy funkcióit tükrözi. Amennyiben a modell tulajdonságai hasonlóak a valóságos tárgy tulajdonságaihoz, ezzel új felismerésekhez jutnak a kutatás tárgyát képező rendszerről. Absztrakt módon egy rendszert, amelyről modellt akarunk készíteni, ''fekete doboznak'' (''black box'', ang., [[fekete doboz]]) tekintünk, ami azt is jelenti, hogy a szerkezetét nem ismerjük. Hogy ezt megismerjük, véletlen vagy meghatározott jeleket, ''bemenőjeleket'' közlünk a dobozzal, és a hatást a ''kimenőjeleken'' figyeljük vagy mérjük meg. E jelek vizsgálatából matematikai módszerek segítségével meghatározható a kapcsolatukat leíró ''átmeneti függvény''.
== Az információelmélet néhány fogalma ==
Az információelmélet az elektromos hírtovábbítás kutatása során jött létre 1948 körül. Alapítói: [[Claude Elwood Shannon]], [[Norbert Wiener]] és [[Andrej Nyikolajevics Kolmogorov]]. Az információelmélet az információk átvitelének és feldolgozásának törvényszerűségeivel foglalkozik, és az ''információtartalom'' fogalmának bevezetésével az információátvitel technikája számára kvantitatív mértéket alkotott. Az információt az ''adótól'' a ''vevőállomáshoz'' jelekkel visszük át; a jelek fizikai jelenségek,
Az ''információtartalom mértékének'' meghatározása céljából képzeljük el, hogy a lehetséges híreket kódfává rendezik. A kettős elágazások ''n'' számát nevezik az ''információ mértékének'', és ennek egysége a ''bit'' (jelbit) (''bi''nary dig''it'', ang., ''kettős jel'').
== A szabályozáselmélet néhány fogalma ==
Egy ''szabályozókör'' részei úgy működnek együtt, hogy a fellépő zavaró tényezőket kiküszöbölik, és a szabályozott rendszert működőképes állapotban tartják. Egy ''gőzturbina fordulatszámát''
Sematikusan ábrázolni lehet egy ''szabályozókör'' részeinek együttműködését. A ''szabályozott szakasz'' egy létesítményében a ''szabályozandó mennyiséget'' kell a szabályozási folyamat során ''előírt értéken'' tartani. A szabályozandó mennyiség pillanatnyi vagy ''tényleges'' értékét ''érzékelő'' méri, és közli a szabályozóval, amely összehasonlítja a tényleges értéket és az előírt értéket, és eltérés esetén, ha ''különbség'' van az előírt érték és a tényleges érték között, átviszi a ''hibajelet'' a ''beállítótagra''. Ez módosítja az ún. ''beállítóáramot'', amely úgy változtatja a szabályozandó mennyiséget, hogy az eltérés kisebb lesz. A turbina szabályozókörében a gőzturbina a szabályozott szakasz, a fordulatszám a szabályozandó mennyiség, a centrifugális szabályozó az érzékelő és az emelő a szabályozó; a szelep függőleges irányú mozgása a beállítómennyiség, a szelep a beállító, a gőzbeáramlás a beállítóáram, és a terhelés ingadozásai a zavaroknak felelnek meg.
39. sor:
A tanulógépek területe a kibernetika egyik központi munkaterülete.
'''''Automatának''' nevezzük azt a műszaki berendezést, amely viselkedését és aktivitását az ember beavatkozása nélkül, önállóan változtatni tudja. Egy programvezérelt számítógép
'''''Tanuláson''' az egy cél elérése érdekében tanúsított magatartás pillanatnyi megváltozását értik, amely régebbi tapasztalatokon nyugszik.''
Egy viszonylag egyszerű kísérlet az ''egér a labirintusban'', amelyet [[Claude Elwood Shannon]] 1951-ben publikált. A kísérlethez felhasznált eszköz egy kerekeken mozgó acéltest, amelyet a labirintus padlója alatt levő mágnes mozgatni tud. A ''tanulási fázisban'' az egér adott irányban mozog mindaddig, míg akadályba nem ütközik; ekkor kissé visszalép, és kitér az akadály elől, mondjuk úgy, hogy mindig balra fordul. A tanulási fázis sikereit, illetve kudarcait feljegyzik. A tanulási fázis végén a labirintus szerkezete az egér memóriájában van (kiismerte a labirintust), és ezzel az egér elérte a ''tudásfázist''. Ebben a fázisban anélkül szalad át a labirintuson, hogy akár csak egy akadályba is beleütközne. Különböző fajtájú tanulóautomatákat terveztek, gyakorlati megvalósításuk alkotóelemeiktől, a műszaki és anyagi ráfordítástól függ. A tanulóautomaták jelentősége nő, ide tartozik ilyen rendszerek kifejlesztése, amelyek jeleket tudnak felismerni.
''Elképzelhetők olyan tanulóautomaták, amelyek éppúgy mentesítenék az embert a szellemi rutinmunkától, mint ahogyan a számítógépek megtakarítják a numerikus számolást.''
| |||