„Garázdaság” változatai közötti eltérés

A riadalomnak, megbotránkozásnak nem kell bekövetkeznie, elegendő, ha a konkrét cselekmény arra alkalmas. Tehát nem az elkövetők és nem a cselekményt észlelők szubjektív értékítélete alapján ítélik meg, hogy történt-e bűncselekmény, hanem megvizsgálják, hogy a cselekmény objektíve alkalmas-e arra, hogy megbotránkoztatást, riadalmat keltsen. Az 1982/501. bírósági határozat szerint ''„A cselekmény csak akkor minősül garázdaságnak, ha fennállt legalább lehetőség szintjén, hogy azt mások észleljék, ezért, ha az elkövetésről csak kevesen szerezhetnek közvetlen tudomást, akkor az teljességgel alkalmatlan a köznyugalom veszélyeztetésére.”'' Így pl.például a családi körben elkövetett bántalmazások nem zavarják meg a köznyugalmat. (BH.1985/174.) Ha valaki éjjel, elhagyott közterületen bántalmaz valakit, az nem követ el garázdaságot, mivel kizárt a lehetősége annak, hogy azt mások észleljék. (BH.1998/67.)

Fontos kiemelni, hogy nem tekinthető [[pszichikai bűnsegéd]]nek az, aki a [[tettes]] közösségellenes magatartásánál jelen van, de előzetesen nem is tudhatott a tettes ilyen irányú tevékenységéről (BH. 1998/368.) Így pl.például a Szabadság téren lévő, békés tüntetők nem nyújtottak pszichikai bűnsegélyt a tévészékház ostromlóinak.

Ha a garázdaság mellett, attól elkülönülten, függetlenül történik más bűncselekmény megvalósítása, úgy az [[anyagi halmazat]] szabályai az irányadók: az enyhébb és súlyosabb bűncselekényt is meg kell állapítani. Pl.Például garázdaság után [[kifosztás|kifosztják]] az áldozatot, vagy garázda cselekmény után [[magánlaksértés]]t is elkövet a tettes.