„Rossbachi csata” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: nn:Slaget ved Rossbach |
a Türingia helyesírása h nélkül, lásd OH. 1414a.) |
||
24. sor:
[[II. Frigyes|Frigyes]] felismerte a veszélyt, és támadástól tartva lerohanta az Ausztriával szövetséges [[Szászország]]ot, előretolt bázist létesítve csapatainak, hogy a hadműveletek nem porosz, hanem ellenséges területeket pusztítsanak majd el. Ezzel a lépéssel azonban [[Ausztria]] malmára hajtotta a vizet, ugyanis így lehetővé tette számukra, hogy a háborút névleg a [[Német-római Birodalom]] védelmére indítsák el, míg annak valódi célja egyértelműen a [[Poroszország]] elleni visszavágás volt. Hogy alátámassza a háború védelmi jellegét, a [[Habsburg]]ok (akik a birodalmi trónt már 300 éve birtokolták) felszólították a [[Német-római Birodalom]] országait, hogy állítsanak elő egy birodalmi hadsereget (Reichsarmee).
Ez egy tapasztalatlan sereg volt, így katonailag annak lett volna értelme, ha ezek a csapatok helyőrségi feladatokat látnának el, míg a reguláris osztrák erők támadnak. Politikailag azonban ennek a seregnek élen kellett járnia [[Szászország]] felszabadításában. A Reichsarmee parancsnoka [[Szász-Hildburghauseni József]] lett, aki jó adminisztrátor, és feltűnően sikertelen tábornok volt. Mivel a birodalmi hadsereg önmagában nem volt valami fenyegető (ezt [[Ausztria]] is tudta), a francia támadással összhangban kezdett el tevékenykedni és [[
[[II. Frigyes|Frigyes]] azonban gyorsan reagált. Válogatott csapataival gyors menetben indult [[Szászország]] védelmére, míg csapatai nagy részét [[Szilézia]] védelmére hagyta. Remélte, hogy hamarabb vissza tudja verni a francia-birodalmi erőket, mint, hogy az osztrák hadműveletek keleten kibontakoznak, így még visszasiethet a fontos országrész védelmére is.<br>
| |||