A '''toboztermők''' ''(Pinophyta'' vagy ''Coniferae)'' a növényvilág ''(Plantae)'' egyik törzse. Régebbi rendszerezés szerint (pl.például [[Soó Rezső]], [[Hortobágyi Tibor]]) szerint a [[nyitvatermők]] törzsének ''(Gymnospermatophyta)'' egyik altörzse, ''Coniferophytaina'' vagy ''Pinophytina'' néven. Mára a filogenetikus rendszerek újabb kutatási módjai folytán ([[morfológia|mikromorfológia]], [[genetika]], [[biokémia]]) külön törzsként helyezték el a [[növény]]világban. Közös jellemzőjük eredetileg a ''stachyosporia'', azaz a megkezdemények tengelyen való ülése volt. Ez ma már csak a [[páfrányfenyők]]nél ''(Ginkgopsida)'' érzékelhető, eredetileg a [[nyitvatermő ősfák]]nál ''(Cordaitales)'' jelent meg, és ott még a magkezdemények hosszú tengelyeken ültek, vékony [[murvalevél|murvalevelek]] ''(bractea)'' védelmében. A mai [[fenyők]] ''(Pinopsida)'' tobozvirágzata ebből fejlődött ki, a tengelyek megrövidülésével és a murvalevelek ellaposodásával. A [[tiszafák]] ''(Taxopsida)'' virágzata redukált toboz, ahol csak egy magányos tengelycsúcsi sporangium maradt, amely mellett a [[sporofillum]] elcsökevényesedett.
Egyes kutatók ''(Lam, Magdefrau)'' a [[stachyosporia]] alapján a [[korpafüvek]]ből ''(Lycopsida, Lycophyta)'' vezették le őket a [[19. század]]ban, a [[magvaspikkelyfák]]ban ''(Lepidospermae)'' látva az elődöket. Soó még ide helyezi a [[csikófarkfélék]] osztályát ''(Ephedropsida)'' is.
