„Buzogányfejű férgek” változatai közötti eltérés

A buzogányfejűek valamennyi [[faj]]a közvetett fejlődési ciklust mutató [[parazita|endoparazita]]. Lárváik [[ízeltlábú]]ak ''(Arthropoda)'' testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok [[gerinces]]ek (Vertebrata) bélcsatornájában élnek. A fertőzés a ragadozó-zsákmány kapcsolatban jön létre, tehát a végleges gazdának zsákmányul kell ejtenie, és el kell fogyasztania egy fertőzött köztigazdát. A [[lárva|lárvák]] rendszerint olyan változásokat okoznak a köztigazda magatartásában, amelyek növelik a zsákmányul esés valószínűségét. Egyes fajaik azonban a köztigazdából először [[paratenikus]] gazdába, pl.például [[csigák]]ba, [[gyűrűsférgek]]be, [[hal]]akba vagy [[emlősök]]be jutnak, majd ezeknek zsákmányul esése esetén jutnak a végleges gazdába. Különösen jelentős ez olyan fajok esetében, melyek végleges gazdái ízeltlábúakkal nem táplálkozó ragadozók, pl.például [[fóka|fókák]], [[sas]]ok stb.

Az ''[[Archiacanthocephala]]'' osztály fajai elsősorban szárazföldi állatokban élnek, jellemző köztigazdáik [[rovar]]ok, végleges gazdáik [[madarak]] és [[emlősök]]. A sertés buzogányfejű férge ''(Macracanthorhynchus hirudinaceus)'' petéit a trágyában vagy a talajban fejlődő [[bogarak]], pl.például [[cserebogarak]] lárvái veszik fel, a [[házisertés]]ek és [[vaddisznó]]k a fertőzött bogár fogyasztásakor fertőződnek.