„Hertul fia Miklós” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a képlinkek javítása, magyarítása
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: Pl. → Például (3)
15. sor:
A ''[[Képes Krónika]]'' miniátora a feltételezések szerint az 1360-as évek elején kezdte el a festést vagy esetleg, az írással szorosan együtt, azaz az 1350-es évek végén, feltehetően a budai királyi kancellárián. A kódex első lapján látható Nagy Lajos alakja és [[címer]]e (még a lengyel címer nélkül). Ezt a címert Nagy Lajos a lengyel trón elfoglalása (1370) előtt nem használhatta. A másik hiteles könyv ugyanannak a műhelynek, sőt mesternek jóval egyszerűbb alkotása, a régen tévesen [[Arisztotelész]] munkájának tartott [[királytükör]], a ''Secrerum secretorum'', amelyet ma az [[oxford]]i [[Bodleyana Könyvtár]] őriz. Ez a [[kódex]] több mint egy évtizeddel a Képes Krónika után készült, mert a király alakján és a magyar címeren kívül ezen már a lengyel címer is látható. Az illuminátor a Képes Krónikában nemegyszer olyan jeleneteket is megfestett, melyek nem szerepelnek a szövegben.
 
<ref>"Sokszor ábrázolt olyan jeleneteket, amelyet a szöveg nem tartalmazott, vagy amit ott lehet olvasni, azt nem ábrázolta. Pl.Például a vár elfoglalásáról egy iniciálé felső részében számol be,alatta nagyobb teret szentel annak, hogy Salamon király a zsákmányból csak negyedrészt adott a hercegnek. Vagy: László ugyan király lett, de a koronát soha nem tette fel, a képen a megkoronázási jelenet van. Salamon történetét 10 képpel illusztrálja, s ezek közül 5 már Lászlót dicsőíti, akit tüzes kardú angyal védelmez.
 
147 képből 17 Lászlóval kapcsolatos, István király 11 lapon található. Az írásmester és a miniátor között együttműködés alakult ki.
21. sor:
A szöveg írója üresen hagyott helyeket a megállapodás szerint. Ezek rendszerint az eleje vagy a vége. Így sokszor értelmileg összefüggő előadást vágnak szét.
 
Ha a szöveg szűkszavú, a mester a képein meséli el a többit. Pl.Például a szöveg szerint Lászlót egy angyal monostor építésére intette, a képen már épül is. Ez az építőmunka az első ismert ábrázolás a magyar képzőművészetben. Ez az ábrázolás sematikus.
 
A szöveg és kép eltérése. pl.például a magyarok bejövetelénél a krónikás csak annyit említ,hogy nagy volt, a festő pedig fehérre festi a lovat.
 
István király születését a krónika egyetlen mondattal említi meg. A miniátor kiemeli a legendából a csodás jelenetet, mely szerint Saroltnak álmában megjelent Szent István vértanú és megjövendölte gyermekének világrajöttét, valamint, hogy népének első királya lesz.